Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1970-10-17/1
1— —I A kerület párt- és gazdasági vezetői azt igénylik, hogy a budapesti wzetők vegyenek részt testületi üléseiken s egy-egy fontos, nehezebben niego ao er e adjanak közvetlenebb segítséget. Többször látogassák meg a kerületben levő cg on osa vállalatokat, intézményeket és keressék a lehetőséget az ott dolgozó kommunista es mun as kollektívákkal a személyes találkozásra. Helyenként még előfordul bürokrati us m ezce dés is a budapesti apparátus részéről, ami zavarja a kiegyensúlyozott munkát. A kerületben 4 üzemi pártbizottság tevékenykedik. Eredményesen segítik va a atu politikai, gazdasági életének fejlődését, a jelentős feladatok megoldását. Tekintélyű: megfelelő, és megbecsült vezető testületekké fejlődtek. Korábban 8, jelenleg 12 vállalatnál, intézménynél működik csúcsvezetőség. Mun ajukról ugyancsak kedvező képet adhatunk. Sokat segített, hogy a Központi Bizottság a csúcsvezetőségek hatáskörét pontosabban meghatározta. „ t Alapszervezeteink a politikai aktivitás általános növekedéséről és jelentős fejlődéséi öl ( adnak számot. A pártvezetőségek tagjai közül többen gazdag pártmunkás-tapasztalattal rendelkeznek. Mindenütt törekedtek arra, hogy a leghozzáértőbbek közül válasszanak ( vezetőségi tagokat. A pártszervezetek az elmúlt években nagyobb önállósággal dolgoztak. A legnagyobb fejlődés a gazdasági élet pártirányításában tapasztalható. Kialakultak azok a helyes módszerek, amelyek a legcélravezetőbbek. A pártvezetőségi üléseken és taggyűléseken tervszerűen szerepelnek a gazdasági élet különböző részproblémái. Egy-egy fontosabb állásfoglalást széles körű tájékozódás előz meg, hogy a határozatok minél tartalmasabbak és célravezetőbbek legyenek. Mindez növelte a pártszervezetek tekintélyét a gazdasági vezetők előtt, akik közül sokat rendszeresen beszámoltatnak tevékenységükről. A gazdasági vezetők többsége támaszkodik az alapszervezetek vezetőségének állásfoglalásaira, a taggyűlések észrevételeire, útmutatásaira. E fejlettebb munkastílus mellett már háttérbe szorult a közvetlen beavatkozás a gazdasági életbe, de néhol előfordulnak még ilyen törekvések is. Akad azonban még olyan gazdasági vezető, aki nem vesz részt a helyi pártmunkában — nem tekinti partnernak a pártszervezetet. Akad olyan is aki elfelejti fontos döntések előtt tájékoztatni a pártvezetőséget, ezzel kész helyzet elé állítva a vezetőség tagjait. Ahol az ilyen esetek gyakoriak, rendszerint megromlik a gazdasági vezetők és a pártszervezetek kapcsolata. Különösen káderkérdésekben, vagy belső átszervezés alkalmával fordulnak elő ilyen esetek. A kerületi pártbizottság többször kényszerült beleavatkozni az ilyen módon kialakult, egészségtelen konfliktusokba. Az alapszervezetek rendszeres pártéletet élnek. Feladataikat munkatervekbe rögzítik. A vezetőségi ülések rendszeresek és általában tartalmas kérdéseket tárgyalnak. A végrehajtás során azonban rendszerint nem egyenlő terhek hárulnak a vezetőségek tagjaira. , A párttitkár mellett többnyire a pártvezetőség egy-két tagja aktívabb, a többiek munkája rendszertelenebb. A taggyűléseket, kevés kivétellel, minden pártszervezetben kéthavonként rendszeresen megtartják. Mind gyakoribb, hogy a vezetőség beszámol a két taggyűlés között végzett munkáról. A beszámolók tartalmasak. Kevesebb lett a központilag, vagy felülről diktált téma. Gyakrabban foglalkoznak helyi kérdésekkel. A taggyűlések azonban még elég rendszertelenül, ritkán kérik számon a pártmegbízatások végrehajtását. A nagyobb létszámú pártszervezetekben viszonylag kevés a hozzászólás és a hozzászólók is rendszerint szűkebb körből kerülnek ki. A jövőben ezeket az igen jelentős pártfórumokat úgy kell továbbfejleszteni — minde* nekelőtt az előkészítő munkával és a beszámolók tartalmával —, hogy minél többen el-22 ___________________________________
