Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1970-10-17/1
r ~i !:UbbK'terr;té feS.z“knél v°11 tonytalanság, bátortalanság, de ma már egyre ~ a k&tezetS SL -‘|, PeSnV“etn' “ * “WM** kö“« & W "TM. Általában Kozepvezetok íelkeszultsege hagy maga után kívánnivalót szemléleV.Tmr,-í)SHínVOnalána,k v,izsgálata azt mutatJa, hogy a régi tervutasításos rendszer “ lliaiadvaaya' » elnek még. A reform alig három esztendeje kevés volt ahhoz alakultak ki SEzért eat “ SZoká^ka|t: amelyek a korábbi' ^pontosított irányítás idején alakultak ki. Ezért gyenge az előrelátás, az a felismerés, hogy több évre előre kell terlp,AK^8JdVekedeU vallalati önállóság kedvezően alakította a vezetők és a dolgozó kőitek!,vak kapcsolatát. Nyilvánvaló lett a dolgozók fokozottabb érdekeltsége a vfflalati nka eredményeiben. Minden területen erősödött az üzemi demokrácia, megnőtt a poli-SSCST d0'80ZÓk ha,4rOZO“abban az munkát gátló magalbbteml!"?”* .P°'ítikai «=tü[etektől és aktivistáktól is új munkastílust, magasabb, színvonalasabb irányítást, nagyobb szakmai hozzáértést követelt. A kommumagyaráztók fref 61 éR.le‘kesedéfsel vé8ezték a bűzött feladatokat. Széles körben ff . :1 i;eform szak^gesseget, a gazdasági érdekeltséget és a szabályozók helyi szerepet. Eredményesen készítettek fel a dolgozókat a jobb munkára, a gazdasági hatélysag fokozására, a vallalati es a népgazdasági érdekek összhangjának biztosítására A viS0ffffm0Zg0SltfSanak f°nt0S tCrÜlete maradt a sz°Cialista munkaverseny, ffveffímffyeket 86 ^ h°8y " d°l8°2Ók fe,aJanlásai tartalmazzák az új Egyre nagyobb összegeket fordítanak az eredményes kollektívák és az élenjárók * mU”kaVerSeny & “ euvüffdfoa'ffff1 ad0l80ZÓí 60„százaléka szocialista brigádtag. A brigádtagok nemcsak együtt dolgoznak, hanem jelentős szerepet vállaltak a közösségi feladatokból is mint peWaui a vietnami műszakokon és az árvíz idején. Jó eredmények és sikerek szüleUek a kulonbozo foiradalmi évfordulók, különösen a X. pártkongresszus tiszteletére indított 1 H ? ka)VerSCny.eb soran' ^illetünk dolgozói is megértőén csatlakoztak a nemzeti jövedelem 1 százalékos terven felüli növelésére indított mozgalomhoz. suitoffkmS,TemeÍ’i VfllalnaÍ. Példamutató áldozatkészséggel' vettek részt az árvízujto ta területeken a helyreallitasban es jelentős pénzösszegeket ajánlottak fel fejlesztési alapjukból a hiányok pótlására. A vállalatok többsége megértette a társodolnii érdek és a helyi érdek összefüggéseit A gyakorlatban azonban-részben a szabályozók hatására- sok konfliktus keletkezett Vi,gy hibáj4bÓ' " CSOP°rtérdek k““" «<«<«* • >íf-Akadtak olyan vállalatok, kereskedelmi szervek, ahol a nyereség egy részét nem elsősorban a végzett munka hatékonyságának javításával, hanem az árak indokolatlan emelesevel vagy kulonbozo ügyeskedésekkel próbálták biztosítani. Például az építőiparban es a kereskedelemben a szabad árképzés sok lehetőséget nyújt erre. Más okok is kozrejatszanak abban, hogy a nyereségtömeg növekedése ma még nem teljes egészében szármázik a jo munkábo . Az építőiparban a szűk kapacitás miatt az építtetők egy része ÍZ hdte hihasSSák ’ márPedÍB " ér,he'“nk aZZab h°gy « * <. 1 AZ UJ gazda,kodás! rendszer alapvetően pozitív vonásai mellett a kedvezőtlen tapaszalatok is felszínre kerültek. A legtöbb problémát az okozta, hogy a szabályozók kezdet-
