Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1966-10-28/1
I — hanem tények — azok a tények, hogy a társadalmilag megtermelt javakból ki részesedik jobban, kinek az eletszitivoaala emelkedik viszonylag legmeredekebben. f ^ el— sősorban pedig, hogy — a béke időben, normális viszonyok között — sok es olcso aruval kell napról—napra bizonyítani társadalmi és politikai rendünk „proletárjellegét. Ez a legmeggyőzőbb agitációs eszkoz- akár tetszik a reformot támadó egyes romantikus álmodozóknak, akár nem. Másodszor azt kell tisztán látnunk, ho^y a piac törvényeire alapozott és az össztársadalmi erdekeket csoportérdekekben realizáló gazdasági mechanizmus szövege ^ csupán formát és keretet nyújt. A dolgozóktól, a vezetőktől, nem utolsósorban pedig a pártszervezetektől„es személy szerint minden kommunistától függ, hogy apiacratermelés mechanizmusa a szocializmus elvei szerint érvényesül-e. A csalók, manipulánsok, gazdasági és erkölcsi sápszedők ellen nem uj rendeletet„vagy tör-„ vényt kell hozni, hanem a társadalmi ellenőrzés eszközeivel megtanítani a proletárdiktatúra tiszteletére. A tudományos alapossággal előkészített és fokozatosan bevezetésre kerülő gazdasági reform uj lehetőségek forrásait nyitja meg. Ugyanakkor hatalmas mértékben fokozza a kollektívák és vezetők felelősségét - még„ egyszer ismétlem: elsősorban a kommunisták felelősségét. A munkásosztály érdekeinek védelmét ma mindenekelőtt az jelenti, hogy több, jobb és olcsóbb áru termelésével _ biztosítsuk a dolgozók életszinvonalának emelkedését, a tőkés országokkal vívott gazdasági verseny sikerét is - nem utolsósorban - szocialista iparunk, mezőgazdasá| gunk és kereskedelmünk fölényét. •Egyes elvtársaink aggodahnasan vetették fel a kérdést: Vajon az egyéni és csoportérdekek közvetlen érvényesítése nem a nyárspolgári-kispolgári életfelfogás és erkölcs erősödését segiti-e elő? Nos a gazdasági refe form egyik legfőbb sajátossága valóban, abban áll, hogy a minéLddig csak közvetve érvényesülő érdekeltség mellé uj viszonyt léptet - olyan viszonyt, amely minden dolgozó és minden kollektíva számára kézzelfoghatóan /ugy is mondhatjuk: forintban/ realizálja, hOQr valóban a társadalom valóságos szükségleteinek jobb kielégítését szolgálta-e munkájával. Bizonyára akadnak majd, . akik selejtes áruval, bóvlival próbálják becsapni a közönséget /a társadalmat/ - kizárólag önön érdekeiket tartva szemelőtt. A termelőeszközök állami /népi/ tulajdona, a tervezés központi jellege, a piac szocialista jellege, és a néptömegek - akár mint vásárló, akár mint dolgozó tömegek - társadalmi ellenőrzése azonban sokkal - erősebb, mint az efféle törekvések. Tehát rajtunk múlik, hogy a fejlődés emeltyűit helyesen, a nép a munkásosztály érdekében alkalmazzuk. I Jlo I 1— ~ 1- 14 -