Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.12.a/1)

1966-10-28/1

Élénken emlékezetünkben van Kádéi elvtárs egyik, a konszolidáció időszaka elején elhangzott megéllapitása, amely szerint " nem azért vagyunk itt, hogy szépeket mondjunk egymásnak." Ezt bátran normának tekinthetjük és a továbbiakban utalfii is fogok a nehezsegekre, változást igénylő módszerekre, elkövetett hibákra is. De azért ma már 1966-/O. jíiuvüsZíVr -.tű; ><©{ , Itéá ■

bán, tudunk egymásnak^szépet is mondani. Ha áttekintjük fejlődésünk legfiatalabb évtizedét ugy meg kell állapitanunk: sok tekintetben okunk ós jogunk van a büszkeségre.

1956. politikailag szétzilált, bizonytalan jövőbe néző országban következett be.

1966.-ban Magyarország nemzetközi tekintélyében megerősödött, a szocialista ós kapitalista világban egyaránt elismert ország, jó kapcsolatokkal és szilárd belső renddel. Ennek a belső rendnek néhány tényezőjét - megint csak a teljesség igénye nélkül - igy lehetne összefoglalni:

Befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, egységes szocialista termelési viszonyokat alakitot> tj«7 ^ -yí-vkőutiU. . - *1 -tt. U.tXttüJÍ fiJí-íg . £*</«-, •

tünk ki a mezőgazdaságbafTjVEz a mondat önmagában is történelem! Hiszen azt jelenti, hogy a kisparcella Magyarországnak vége, hogy a földesúri világ után a nadrágszij-földecskék világát is felszámoltuk, húsz óv alatt két történelmi lépést tettünk a szocialista nagyüzem irány ába,

■ Ez a megváltozott struktúra egyben ki is állta

a próbát. Kiállta az ellátás biztosításában, a termésátlagok növelésében és : falu%lete megteremtésében. Gondjaink

vannak a tsz-ek elöregedésével, a tagság összetételével - de itt világméretben jelentkező problémáról, a városba áramlás-U — — fe

_ . ^ ]- 11 -