Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.11.a/10)
1988
--- ---------■——----------— ——' 1 “ 1 J r C?» »----------------•---------->—»■ —------------------------------------------------------------------’ ^ ■ r ~i- 4 -Ez az esztendő nem kérdőjelezte meg a kereskedelmi vállaj. latok működőképességét, de előrevetitl-a korábbinál élesebben-a gazdálkodás várható feszültségeit. A külkereskedelem a tavalyihoz hasonló helyzetről ad számot, jelezve azonban, hogy mindkét relációban a piacról történő kivonulás tendenciája tapasztalható. A korábbiakban jelzettekből is kitűnik, hogy az 1900-as évet som jellemezte jelentősebb szerkezetváltás, termék ós a.Q^ „.-„ktura átalakítás, és a munkaerőgazdálkodás területén sem következett be az év indulásakor vélelmezett jelentősebb mobilitás. A szövetkezetek eddig is viszonylag rugalmason alkalmazkodtok a vevői igényekhez, ebben az évben az értékesités relációk aranyénak módosulása említhető. Általánosnak Ítélhető a tőkés piac fe o történő eltolódás, különösen a textil-ruházati ipar-terület n szűkülő hazai kereslet, valamint a szocialista relaci tozismer qondlai következtében.Az iparvállalatok közül az OÉÁ - a beruházást sújt a ta anos forgalmi adóból következő pluszterhek ellenére, folytatta szer<ozetátalakitó programjának végrehajtását. Az uj borul z-so< vezett ütőmnek megfelelően megvalósultak. A kereskedelmi vállalatok egyrészo ebben az évben hozzákezdő a várható keresletcsökkenéshez, igénystruktúra váltáshoz szutso ges szervezeti ós gazdálkodási feltételek kialakításához. A mi.nknerőnazdálkodás területén a keresletcsökkenés, a korosét szabályozás létszámmegtakaritásra ösztönző hatása ellenére számottevő változások nőm tapasztalhatók. Általában szervezeti változásokkal összefüggő kisebb létszámleépítés, átcsoportosítás a nyugdíjasok ós bedolgozók foglalkoztatósénak csökkentése, a mellét foglalkozások megszüntetése a jellemző. A gazdálkodóegységek 1900-as ávben szinte mindenütt az előző -„él kevesebb létszámot foglalkoztattak. A létszémmegtakari ás fent jelzettek mellett elsősorban a természetes fogyásból (nyugdíjazás. kilépés) adódott. A vezetők a vártnál óvatosabban nyúltak ehhez a kérdéshez, még ott som volt jellemző a tudatos - jelentősebb mértékű - létszámleépítés, ahol a piaci helyzet és az u----------------
