Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.11.a/9)
1988
MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VI/PMB/14.f l VI.KERÜLETI BIZOTTSÁGA Készült: 2o pld-ban/Rné ÖSSZEGZÉS a Művészeti Alap helyzetéről, javaslat pártvita indítására A művészek alkotó munkájának erkölcsi és anyagi támogatása céljából alakultak meg az ötvenes évek elején a különböző "alapok". A Minisztertanács 195o-ben döntött az Irodalmi Alap, 52-ben a Képzőművészeti és Zenei Alap megalakulásáról. Mindhárom intézmény a megfelelő művészeti szövetség mellett, a [népművelési miniszter felügyelete alatt, jogi személyként létesült. Az első kettő fenntartását a költségvetésből, a zenei alapét pedig a zenei jogdíjakból biztosították.Hamarosan nyilvánvalóvá vált azonban, hogy az erkölcsi és anyagi támogatás igényét kifejező szociális, jogvédelmi és államigazgatási feladatokat ezekből a forrásokból nem tudják finanszírozni. Ezért a kormány 1954-ben olyan társadalmi szervvé alakította át a Képzőművészeti Alapot,amelynek saját és vállalatai bevételéből, költségvetési támogatás nélkül kellett önmagát fenntartania. Alig másfél évtized múlva, 1968-ban a gazdaságilag megerősödött Képzőművészeti Alaphoz csatolták az eddig költségvetési szervként működő I irodalmi és zenei alapokat is. Ettől kezdve a képző- és iparművészeti vállalatok nyeresége képezte az írók, költők, műfordítók, valamint a zeneművészek szociális és egyéb jellegű támogatásának a forrását is.A három alap összeovnásával ! jött létre 1968-ban a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja^-, amely társadalmi szervként működött, 1983-ban pedig át-2 alakult költségvetési intézménnyé. 1 Az MM kezelésében működnek sajátos pénzügyi konstrukciók, ugyancsak "Alap" elnevezéssel, mint például a Kulturális ■ Alap,amelyek azonban kizárólag pénzügyi konstrukciók. 2 Az Alap történetének rövid összegzését az MNK MA 1988. július 14-én készült összeállításából vettük át. 1_ * --------i. r n
