Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1982-09-30
r ~i- 6 -A fiatal értelmiséget irritálja ez a megkülönböztetés, különösen akkor, amikor hangsúlyozzuk, hogy az értelmiség túlnyomó többsége ma eredeti származását tekintve a dolgozó osztályokhoz kötődik. A szellemi nmnkaerőt túl olcsónak Ítélik meg, igy az nem ösztönzi a vállalatokat a szellemi tőkével való fokozott takarékosságra. Egyes esetekben az a látszat mintha felesleges túlképzés volna. A felsőfokú végzettséget nappali tagozaton szerzett szakemberek a beszámítható munkaidő tekintetében sokszor hátrányba kerülnek az alacsonyabb végzettségűekkel szemben. A besorolási rendszer, a vállalatok bérpolitikai gyakorlata nem ismeri el a második diplomát, igy a szalonéi érdeklődésen és az erkölcsi ösztönzésen túl más érdek annak megszerzésére nem ösztönöz. A lakáshelyzetet a fiatalok többsége kilátástalannak látja. Ez azért is elgondolkoztató mert a vizsgált helyeken elvétve találkoztunk jelentősebb gonddal. Akik már lakáshoz jutottak, azok az egy életre szóló tehervállalást kifogásolják. Számosán vannak közöttük olyanok, akik a meglévő lakások alapterületét bírálják - különösen lakótelepek esetében- és törekvésük a nagyobb lakás, a megfelelőbb környezet elérése. Annak ellenére, hogy elismerik a társadalom, a kormány erőfeszítéseit, ségitőkészségét azt kevésnek tartják, ezért látják általában kilátástalannak a fiatalok helyzetét, különös tekintettel az értelmiségi fiatalokra. Véleményeik közvetve megjelennek politikai állásfoglalásaikban, a szocializmus megítélésében és közéleti magatartásuk negativ vonásaiban is. A munkahelyek politikai életét kevésbé tartják alkalmasnak arra, hogy mozgósítsák őket. Azt mondják, hogy a nem politizálás nem elsősorban a közömbösség, hanem a környezetük passzivitása miatt alakult ki. A társadalmi rendezvények sablonossága, az üzemi demokrácia formális működése negativ állásfoglalást vált ki az em■ berekből. Többszöri rákérdezés ellenére som nyilatkozott a fiatalok jelentős része a pártszervezetek munkájáról. Azt azonban elmondták, hogy nem látnak különbségét a párttagok és párton kívüliek megnyilvánulásában, magatartásában. Véleményük szerint a párttagok ’l Á9 I---- -- I
