Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.11.a/4)

1978-06-22

- 2 -A jelenlegi egyházpolitikai helyzetünket értékesnek tartjuk. Az MSzMP szövetségi politikájának egyik fontos alkotó eleme a kommunisták és a vallásos dolgozók összefogása. Erről a XI. Kongresszuson Így szólt Kádár János elvtárs: "A szocializmus híveinek köre nálunk messze túlterjed a párt keretein. Társadalmunk túlnyomó többsége saját tapasztalatai alapján meggyőződött a párt politikájának helyességéről, a szocialista célok nagyszerűségéről, arról, hogy azok az egész nép, a nemzet érdekeit szolgálják. A szocialista építés kiteljesedésével szélesedett, szocialista tartalommal telítődött a magyar nép minden haladó és alkotó erejét, párttagot és pártonkivülit, ateistát és hívőt, minden nemzedéket tömörítő társadalmi összefogás a közös célokért,"

A mai kedvező helyzet sok küzdelem, harc eredménye. Az évtizedeken keresztül kialakult majd megszilárdult helyzetre joggal illik a megállapítás: az egyházak és a szocialista állam viszonyában a hidegháborút felváltotta a társadalmi kérdésekben való politikai együttműködés. A vallásos emberek többsége ma már nem lát ellentétet világnézeti meggyőződése és a szocializmus javára végzett munkájuk között. A kommunista eszméket valló párttagok nem látnak ellenséget a vallásos dolgozótársaikban. A szocialista társadalom egyenrangú állampolgáraként kölcsönösen tisztelik, és a szocializmus felépítése nagy müve megteremtésében alkotó és harcostársaknak tekintik egymást.

Azonban az elvek és a megvalósulásuk között különböző okok miatt helyenként és esetenként különbség van. Az elmélet és a gyakorlat összhangja e téren különösen bonyolult folyamat. Fontos rámutatni: azért, hogy az elvek a gyakorlatban következetesen megvalósuljanak, mindig küzdeniük kellett azoknak, akik az elveket komolyan vették. A történelemben soha nem volt olyan időszak, amikor a vezetők és vezetettek egy adott pillanatban minden kérdés megítélésében azonos szinten lettek volna.

Ez gyakorlatilag nem is lehetséges. A vezetőknek mindig elől kell járni és előbbre látni, mert csak igy tudnak vezetni. A történelem persze arra is ad sok tanulságot - hogy a vezetők sem tévedhetetlenek és nem csalhatatlanok. Azonban a tendenciát kell nézni, ami biztató. Egyre többen értik és ennek következtében egyre többen és eredményesebben valósítják meg egyházpolitikánk elveit, egyre kevesebb az eltérés az elvek és gyakorlati megvalósításuk között.

L_— _J