Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.11.a/4)

1978-03-30

r ... n

A tagfelvételt úgy kell alakítani, hogy a munka-viszonyban lévők párton belüli aránya ne csökkenjen és a tagfelvételek összetétele alapjában feleljen meg a kerületi dolgozók társadalmi összetételének. A kerületi felvételi ütem 3,5-4 % legyen.

Ez biztosítja a megfelelő szintentartást és az évente várható csökkenés /nyugdíjas, törlés, kilépés, halálozás/ pótlását.

A következő 5 évben várhatóan kb. 1600-an mennek nyugdíjba, évente 40-50 fő csökkenés van, kizárás, törlés, kilépés miatt.

A kerületi párttaglétszám /körzetek nélkül / eléri a dolgozók 15 %'-&t. Az egyes területeket tekintve azonban nagy a szóródás.,

iparnál 8,8 %

építőipar 7,7 %

szállítás, v7 cf

hírközlés “' /u

ke ro s ke de1em 17,1 %

híva tál, rj $

intézmény ' ’' 0

Az átlagosnál tehát jobban kell az ütemet fokozni ott, ahol alacsony a párttagok aránya, ahol nagyon magas a nyugdíjba kerülő párttagok száma.

Továbbra is fontos cél a munkásarány növelése, mert a párttagságon belül arányuk mindössze 22,9 az összdolgozókon belül viszont közel 50 %„ Célkitűzésünknél azonban figyelembe kell venni azt a kerületi sajátosságot, hogy a munkások zöme nem nagyüzemben dolgozik és összetételük is eltér a budapesti átlagtól. Pl. az építőipar, közlekedés területén dolgozó munkások nagyrésze a társadalmi átrétegződés miatt más osztályokból, rétegekből származna,k. A kerületi munkások közel 10 %~a. nem termelő jellegű munkát végez,, és ezek több mint 80 hivatali, intézményi egységben helyezkednek el,stb. Ilyenek házfelügyelő, takarító, kézbesítő, gépkocsivezető, kisegítő.

A belkereskedelem, szolgáltatás területén levő- fizikai állományú dolgozók kis egységekben, üzletekben szétszórtan dolgoznak, a velük való foglalkozás nehezebb.

./.

I ^. ,

L_ - *——ti;