Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.11.a/4)

1969-07-10

r —I •***K- 3 - . ki az 1967-es év 37,3 ^-óval szemben. A szellemi dolgozók aránya azon­ban az 1967, évi 61,3 %-ról 63 %-ra növekedett. Az uj felvételek között a fizikai dolgozók aránya legmagasabb a KTSZ te­rületén! 65 % /az iparban 45,8 %, az építőiparban 53,2 %, a közlekedés­nél 35,1 %> a kereskedelemnél 31,6 %,/ A kereskedelmi szervekbeft^általá­­ban növekedett a felvételek szama, ezzel szemben a külkereskedelem terü­letén 1968-ban stagnálást tapasztalunk. Két év alatt a hat külkereske­delmi vállalati alapszervezetnél 24-en léptek be a pártba, ebből 1968-ra csak hét felvétel esik. Az uj tagok 29 %-a üzletkötő szakterületen foglalkoztatott, /Az ossz, párttagok 26,5 %-a dolgozik hasonló beosztásban,/ A kerületben működő hat külkereskedelmi vállalat felvétele átlagban évente 2-4 fő, egészsé­gesnek tekinthető, Ettől a növekedési aranytól egyedül a KOMPLEX maradt /—N el, hét év alatt 2 felvétele volt. Kevés eredményt értünk el a szinházi pártszervezeteknél is, A színházak­nál az összes dolgozók 11,3 %-a párttag, a párttagság 35,4 %-a művész. Az Operahaz loo magánénekese közül mindössze 7, az Operett Színház 4G művésze közül 9 n párttag, a Nemzeti és Thália Szinház párttagjainak fele művész, A kerület 6 színhazában az elmúlt kát év. alatt csak két mű­vész tagfelvételére került sor. Sajátos módon hat az értelmiség egyes köreire a párt szövetségi politikája. Az az elv, hogy mindenkit munkája ■ szerint Ítélnek meg, s bar ki - a pártfunkción kívül - a képességeinek megfelelő bármilyen funkciót elláthat, az értelmiségioknek nyugalmat ás biztonságot qd. Az állami ás mozgalmi szervek nem támasztanak igényt arra, hog^ fejlesszék politikai, ideológiai képzettségüket, amely megértetné velük a rendszerből fakadó magasabb, morális követelményeket, A kommu­nistákra - felfogásuk szerint - a pórt szervezeti szabályzata olyan ter­heket ro, amely korlatokat óllit elképzelésük szerint kialakított "sza­badabb" életformájuk elé. Ezért sokan úgy gondolkodnak, hogy párton kí­vül lenni kényelmesebb, nem jár kötöttséggel. Ez a szemlélet főleg szín­házi területen, kutatóintézetekben, de még - ha'nem is egyforma mérték­ben - a műszaki dolgozók körében is jelentkezik. Önálló tagfelvételi jogot kapott öt üzemi pártbizottság: 1964-től ön­álló a Betonutápitő Vall, a MÁV Nyugati PU ás a KPM, Vasúti Főosztály, 1968-tól a Hidépitő Vállalat, a SZOT Pártbizottságai, Összesen 11,412 dolgozóból 19ol ft /16,6 %, parttag, a kerülőt! arány 13,3 %./ 1967-ben 53, 1968-ban 76 és 1969 első négy hónapjában 16 uj tagot vettek föl, A munkások évi felvételi aránya 56-61 % között mozog. Ez az arany nem vonatkozik a Vasúti Főosztályra ás a SZOT-ra. a legmagasabb a felvéte­lek száma a Nyugati PU-on, ahol o3 uj tagot vettek “fel a vizsgált két év alatt /56,2 % munkás/. Legjobb a munkás-felvételek aránya a Hidépitő Vállalatnál /6l %.•/ Mind az öt helyen létrehoztak pártépitő munkabizottságot. Valamennyi vég­­rohajtóbizottsag tervében szerepel a partépités, mint"folyamatos fel­adat, A bizottságok f elevenként beszámolnak a folyamatban lévő munkáról és a VB-ok megszabják azokat a teendőket amelyek segitik a vezetőségük tervszerű felvételi munkáját. Pl, felfigyeltek arra, hogy a munkások aránya a felvételeknél visszaesott, . / ; l- * ---L_|,

Next

/
Thumbnails
Contents