Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1967-02-09
r ~i- 2 -A Kórházban 1200 dolgozó van, ebből 110 párttag ős ezen belül 20 orvos párttag. Ez a számadat azt bizonyítja, ho;y a pártszervezet aránya ás összetétele alapul szolgálhat ahhoz, hoay a Kórházon belül a p;rtalapszervezet jelentős tényezővé váljon. Ennek ellenere ha alaposabban szomügyre vesszük a partszervezet összetételét, sok problémával találkozunk. Egyrészt azért, roert a jelenlegi orvos párttagok-nem elsősorban a legtekintélyesebb vezető orvosi kategóriából kerültek ki /2g osztályos főorvos közül mindössze 3 párttag/ másrészt az ott lévő orvos párttagok jelentős része különböző okok miatt visszahúzódó, emberileg sérült,^Mindehhez még hozzájárul az, hogy a pártszervezet, ezen belül a pártvezetés eg, nem tuiott megfelelő módszereket találni ahhoz, ho y az orvosoknak vonzóvá tegye a partszervezetet, nem tudta felkelteni megfelelő differenciáit foglalkozással a párt iránti érdeklődést, Ez a probléma kettősr vonatkozásban jelentkezik? a már párttag orvosok elfásulnak, érdektelenné válnak, a még párton kivül lévő crv:sok viszont távoltartják magukat, legélesebben mutatkozott ez a negatívum a vozetőségvélasjztás időszakában, A kerületi Pártbizottság célkitűzésé a vezetőságvclasztós előkészítésének idői* szakában az volt, hogy végrehajtsa a kerületi Párt Végrehajtó Bizottság 1964, novemberi határozatot, hogy lehetőleg a pártszervezet élére orvos párttitkár kerüljön. Több alkalommal a Pártbizottság titkárai, p.B, tag elvtársak, cseportos és egyéni beszélgetéseket szerveztek orv-sokkal, Tulajdonképpen személyes kapcsolat ss ismeretség jött létre az t bt dolgozó orvrs párttagok és a kerületi P,B, között, azonban eredményt nem tudtunk elérni, A kiszemelt orvosok egy része vagy teljes mértékben elzárkózott attól, hogy bármiféle pártfunkciót vállaljon /még vezetőségi tagokat is nehéz volt talaíni közöttük,/ vagy a mélyebb ismeretség alapján kiderült, hogy nem alkalmas a funkcióra. Külön gond-t jelentett, ho^y a jelenlegi párttitker, - aki egyben gazdasági igazgató - elsősorban anyagi es személyi vonatkozásban sajátos kapcsolatban van az emberekkel, főlég a középkaderekkel. A középkaderek és a jelenlegi párttitkár között elsősorban ogzisztenicális, függőségi viszony van. ?<&»ményünk ^ szerint ez az alapja, 'hogy a vezqtőségváíasztás időszakában a középkáder párttagok körében kifejezett "orvos-ellenosség" nyilvánult meg, egy'-—^-'őrtelmüen kifejezésre juttatták, hogy az ő érdekük az, hogy ne orvos, hanem '’Szeniczei igazgató elvtárs" legyen a párttitkár továbbra is. Ezt a tényt ha Hágzekapcsoljuk a Kórházban korábban kialakult légkörrel, érthetővé válik, begy a vezetosegvalasztó taggyűlésén a titkos szavazásban is egyhangugn a korábbi párttitkárt választották meg, t Mindez azt mutatja számunkra, ho-y a pertszervozeten belül is nehéz feladat - összefogva és e yüttmüködvo az uj állami vezetéssel - türelmes nevelő munkával megváltoztatni a párttagság szemléletét. Ugyanis a fentiekből világosan látszik, hogy a pártszervezet életében a legnagyobb hiba, hogy nincs nyilt, őszinte hang, a taggyűlések, a prrtos-p*rt értekezletek nem képeznek vitafórumot a párttagság szamara, i Fentiekből adódóan az alábbi főbb feladatok megoldását latjuk szükségesnek a partszervezet munkájának javítása érdekében. V.1---- ----
