Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1966-03-10
r ... n Kiss Tiborné et.-nő: Figyelemre méltó i jelentésben említett helyiség probléma'," igazgató cserék stb., amelyek nem voltak jó hatással a színházi légkör nyugodtabb kialakítására. De mindezek ellenére elmondhatjuk, hogy ezt az évet már az eddigieknél jobbnak lehet mondani. l\ pártszervezet nagyon sok kérdésben a színház szakmai munkájában is próbál tevékenykedni. Dicséretre méltó, hogy hozzáfogtak egy olyan anyag kidolgozásához ami i Nemzeti Színház perspektívájának kialakításához ad segítséget. A pártszervezet munkája azonban még eléggé zilált, nem sorakozott fel a szakmai feladatok végrehajtása mellé. A két főrendező egymáshoz való viszonyát illetően nem volt módunkban hatékonyan vizsgálni, de azt meg kell mondani, hogy ez valóban él a színházban, mert ez az ellentét elhangzott a kb. tizenöt színésszel történt beszélgetésünk során is. Bajor et; Az anyagban es Dóba et. válaszaiba n is en ellentrnon— d;lst látok abban, hogy a színészek hangulatát befolyásolja az, ^ hogy a politikai és gazdasági életben hibáik leledzenek. Dóba elvtárs megemlíti, hogy a- színház mint sajátos terület más módszerek, szükségesek, de ugyanakkor a pairtszervezet véleményem szerint nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy^ezen változtasson. Egyébként a; párt építési munkába.n is látszik ez a hiányosság. . Ja vaslatom, hogy a művészi produkciót is meg kellene vitatni a pártszervezettel. Tarján et: Hogy a Pártbizottság jobban megismerje a művészeti Intézmények életét, a rra a. múltban egy bevált módszer alakult ki. A PB", tagjai közül egy-egy elvtárs rendszeresen elment a színházba és ezen keresztül nemcsak egy jó kapcsolat alakult ki, hanem inegi sínért© azokat a problémákat is, amelyeken segíteni kellett. Javasolom ennek ismételt megvalósításait. Ácséi et.: Egy pair olyan kérdéssel szeretnék foglalkozni, ami ''-v a~jelentésben nem szerepel kellő súllyal. Ilyen ai dramaturgiai munka, ári egy színháznál eszmeileg a, legfontosabb munka, de lektorátusi munka sincs, a. színház vezetői foglalkoznak ezzel © i unkával • Továbbmenve, én nem hiszek abban, hogy a munkás-tematika hiánya okozza a közönségcsökkenést. Itt inkább arról kell beszelnünk, hogy ami 1956. előtt a kultúrpolitika mellett mozdult^ meg minden, ma ez nem látszik, nem megoldott kérdés./Közönség szervezés hiánya stb./ Probléma, továbbá a foglalkoztat- s kardosé, amelyhez na gyban hozzájárul, hogy a színházaink kicsinyek. Ugyanakkor ellianzott az is, hogy egy-egy vezető színészünk 3o nap helyett 32 napot van foglalkoztatva. Ehhez hozzáteszem, hogy nem. pusztán kvalifikáltság kérdése, hanem összeköttetés. Heg kell említeni, hogy a Nemzeti Színház objektív eredménye és belső helyzete nem egyenlő. Kifelé jó, befelé labilitás tapasztalható. . „ Feltétlenül beszélni kell arról, hogy az üzemi fegyelem ipég mindig rosszabb a Nemzeti Színházban, mint egy sor másik színházban, per/ értek egyet a. szerinte, is meglepő két főrendező közötti feszült"helyzettel, mert ez valóban rossz irányba befolyásol-1.------------- _j