Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1963-01-17
“2“ a./ Fel kellett számolni azokat a konferenciákat, ahol a propagandista gyenge volt./ pl: Textilipari Csomagoló, Orthoped ETSz., Fényszöv., Petőfi Színház./ • b./ Egyes konferenciákon nem volt megfelelő a hallgatok összetétele ás igy automatikusan felszámolodtak._Nem nyújtottak azt ami a hallgatók érdeklődési körüknek megfelelt volna. c. / Ebben az évben a SZOT. beindította a politikai iskolait es bar az elvi álláspont az, hogy ide csak .azokat lehet bevonni akik partoktatásban nem vesznek reszt, mégis stkan kerültek be azok közül is akik az előzőekben valamilyen pártoktatásra jártak. Ez az oktauasi forma kedvező a hallgatók részére, ^vonta egyszer csak egy előadás meghallgat!san kell resztvenni. d. / Sokan a hallgatok közül különböző állami oktatást . kezdtek meg, amely különösen a szakszervezeti központokra jellemző. A szakosított oktatásokon, az előző évben megkezdett - de az SZKP. Sííéfct°w^?^?an^-K»1anu:Lm?ny,05áaa mlaM félbeszakadt - tfmikat kat^nem “ 18 *»« évfoí^oeiisr ^t|i«^rsésessé-mivel “ ~ témSrma0Sfsff^.1lf^rskeadéséts a pra- a* alAbM a. / A szocialista erkölcs néhány problémája b. / A szocialista országok gazdasági együttműködése c. / Az ipari termelés napi problémái d. / Időszerű nemzetközi kérdések e. / Magyar munkásmozgalom története 194-5-196o-ig 1 Aa?itlkaftíln?,35^t-aatémV^laszt?sok idóazoruknek bizonyultak, főként a kommunista erkölcs tárgyalásánál vetődtek fel.-aZ erko1lcs,fo?almat leszűkítették - főként a nő ésfór-enkhaíLoÍ??2nyn^ ^ltek. A,fogalom tisztázása után, már helyesen határoztak meg az egyéni es társadalmi érdek összhaneiát n munkához való szocialista, kommunista viszony kialakulfsst^ ímpivat kapcsolatberÜ1e^^kkel» mindennapos életükkel példáztak és hoztak^ L.----| r n
