Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1962-05-24
- 1 11 ■ ■ ■■ ' 11 > 1 1 i | i i. i ----|“ — "J- 7 -A pártszervezetek általában sokat ás a legtöbbjük elég bátran és őszintén foglalkozik káderkérdésekkel es törekszik arra, hogy a vezetés színvonalát a kádereken keresztül emelje. Sajnos azonban még az alapszervozetek is csak a beállítás és leváltás utján küzdenek elsősorban ezért ős nem a folyamatos nevelésen keresztül, A fonti hiányosság ellenére a pártszervezetek munkastílusában egyrc inkább meghonosodik az a szemlélet, hogy bíznak az emberekben,, fejlődésükben, bátran ás őszintén kifejtik véleményüket. Ennek következtében rendkívül megnőtt a dolgozók részéről a bizalom, sok személyi jellegű kérdéssel fordulnak a pártszervezetekhez, olyan dolgokat is elmondanak, melyeket régebben inkább elhallgattak volna* m> A pártszervezetek ma már nemcsak a mindent vállaló, úgynevezett könnyen mozgósítható dolgozókat becsülik,, hanem a tehetséges, véleményt mondó, bátor, sokszor "kellemetlenkedő" embert is. Elmondható, hogy alapszervezctcink többsége egy-cgy funkoió betűitésénél egyre inkább határozottan ás elvi alapon az ügy érdekét tartva szemelőtt, foglal állást és érvel álláspontja mellett, A Személyzeti- ás Munkaügyi szakosztály az elfogadott hatásköri lista alapján megbeszéli a Végrehajtó Bizottsággal a különböző személyzeti kérdéseket, a kapcsolat szinte mindennapos. Gyakori a nézeteltérés a munka tartalmat illetően. Kifogásolni kell, hogy a személyzeti- ás Munkaügyi szakosztály sokszor-csupán adminisztratív szervvé süllyed le, sok esetben nem áll ki a maga vagy a ^ más igazáért. Nem nyújt elég segítséget a gazdasági vezetők nove“ léséhez, valamint, hogy a vezetők megismerjék és elsajátítsák a kádermunka elvi ás gyakorlati kérdéseit. Jelentősen növelni kellene a. Személyzeti- és Munkaügyi szakosztály súlyát, meg kell szüntetni, hogy a személyzeti munkával való foglalkozást - jelentőségét meg nen értve, n gazdasági munkától elválasztva - a gazdasági vezetés háttérbe szobitsa* A vasút személyzeti munkálja utoljád ra 1958-ban volt Kollégiumi ülésen értékelve, azóta pedig több nagyjelentőségű, személyzeti munkára vonatkozó Párt- ás ICoitn ányhatár ozat jelent meg* A személyzeti munkáit évenként ugyan a V,.B., illetve a Pártbizottság tárgyalta, esetenként kibővített ülésen azonban ez mégsem pótolhatja a szakmai vonalon történő tárgyalást, annál is inkább, mert a. Végrehajtó Bizottság, Pártbizottság bizonyos fokig leszü■ kitve, az I,Vasúti osztály dolgozóira vonatkoztatva tárgyalja. A Személyzeti- és Munkaügyi szakosztálynak az eddigieknél lényegesen töbv elemző munkát kellene végeznie, pl. műszakiak képzése, elosztása, uj szakmák kialakulása, dieselesités, villamosít ás, átrátegeződéeok, a mezőgazdaság átszervezésének hatása, stb, I\ i iL. * _]|
