Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1961-10-12
r n *- e -A szalmái helytállás terén a legtöbb'probléáát^az okozza, hogy a fiatal szakemberek nem rendelkeznek megfelelő nyelvtudássá!. Hazánkban a kutató munka, megfelelő színvonalon való végzésé-^ hez legalább két nyelv /ofosz és angol/, de lehetőleg több /né-_ mets esetleg francia/ Ismerete elengedhetetlenül szükséges. A fiatalok a középiskolákban és az egyetemen tanulnak ugyan nyelveket, de úgy tűnik, hogy ez a nyelvoktatás nem megfelelő hatékonyságú. A fiatalok e-téren hátrányos helyzetben vannak az idősebb generációval szemben, nehezíti önálló kutatói tevékenységüket és hátrányba kerülnek a külföldi utazások és a külföldi szakemberekkel való kapcsolatok terén. A legtöbb intézetben tapasztalható az a törekvés, hogy a fiatalok minél előbb megfelelő nyelvtudásra tegyenek szert, a VILLiíllI és a HIKI például ab egyetemi hallgatókkal .kötött szerződéseiben az orosz és angol nyelv megfelelő elsajátítását az ösztöndíj feltételeként köti ki, a HIKI-ben a tudományos munkakörök betöltése pályázatok utján történik, melynek feltételei között a nyelvtudás is szerepel, ,-l-N Általában a fiatalok szakmai téren beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, a kutató intézetek fejlődése és jövőbeli munkája biztosítottnál: látszik, 2./ Az intézetek káderpolitikája. Elvileg az lenne a helyes, ha a kutató intézetek tudományos gárdája nehány éves szakmai gyakorlattal rendelkező fiatal emberekből pótlódna. Ez a helyes elv azonban tudatosan és tervszerűen nem'-érvényesül, aiainok több oka van. Egyes intézetek /ÉGTI/ hajlamosabbak idősebb szakemberek felvételére,.mert ezek rövid idő alatt ké'pesek. önálló feladatok megoldására. Más: intézeteknél adminisztratív nehézségek akadályozzak ennek a' helyes elvnek a keresztülvitelét. Von egy elvileg helyes döntés, ami szerint kutató- és tervező intézetekben közvetlenül az egyetemről nem lehet fiatal szakembereket alkalmazni, A minisztériumok viszont nem tekintik feladatuknak, hogy a néhány éves gyakorlattal rendelkező fiatalok —^ közül az erre 1egalkalmasabb és legtehetségesebb kádereket a kutató intézetekbe irányítsák,-mert a jelenlegi kádernohézségok elsősorban a termelő posztok betöltésére sürgetik őket. A VTLLEHKI V és 'a HIKI ezt a problémát úgy., kerülte meg, hogy a szakmai gyakorlat megszerzése alatt is az intézet állományában vannak a végzett fiatalok. Nehezíti a megfelelő kádorkiválasztást az egyetemek jelenlegi ösztöndíj rendszere, A vállalatok és intézmények között egy egészségtelen konkurrencia harc .és versenyfutás alakult ki* Mindegyik, lehetőleg minél több ösztöndíjast igyekszik saját számára lekötni, egy-egy hallgató több ajánlat között válogathat már • I-II éves koréban'is. Ez az egészségtelen verseny egyrészt erkölcsileg okoz károkat /a fiatalok természetesnek tartják, hogy személyükért különböző szervek vetélkednek és különböző anyagi előnyöket helyeznek kilátásba/, másrészt akadályozza a helyes szelek- i . ciót és nehezíti, hogy a kutató intézetek a legtehetségesebb és arra legrátermettebb embereket válogassák ki. A kutató intézetekbe került fiatal szakemberekkel az intézetekben sokat foglalkoznak és mielőbb önálló munkakörbe igyekeznek őket beállítani• Munkájukról a vezetők rendszeresen beszámoltatják őket, megfelelő szakmai irányítást és bírálatot kapnak. A.HIKI-ben az egyetemről kikerült fiatalokat 1 évos üzemi gyakorlatra küldik, a fiatal kutatókkal rendszeresen tartatnak szakmai kiselőadásokat. Érdekes módszer az, hogy a Mezőgazdasági üzemszervezési Intézetben az első feladc-.toliat valamelyik vezető munkatárs velük párhuzamosan L-. " - - _l
