Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1961-01-05
F "1 K • ^- 9 -Az eltérés ezek szerint a tényleges■eredmény és az olőkalkulált . eredmény között kb. 4o Ugyanez a Hídépítő Vállalatnál' 15 A betonú tépi tő Vállalatnál viszont az utó kalkuláció összege nagyobb kb, lo - a—al, mint az előkalkuláció. Ha azonban a már eddig tárgyalt lényegében népgazdasági veszteséget okozó újításokat -figyelembe vés szűk - Pl, az 5o84. sz. _ a kimutatott oredmény. egészen mis képet mutat, £./ Mcgáliapi otta az ellenőrzés azt is, hogy a vizsgált szerveknél sok esetben eszmeileg dijaznak olyan újításokat, amelyek gazdaságilag is értékeIh .tők lennének, s ezáltal az újítók egyes esetben alacsonyabb, más esetben magasabb díjazásban részesülnek, mint amennyi a tényleges eredmény alapján őket illette volna meg. Az eszmei díjazásoknál hiányzik az olbirdlok igazolása is arról, .hogy az ujitást forintban nem lehet értékelni, A Betonútépítő Vállalatnál pl, 125 uji ást di jaztak eszmei alapon, az elbírálók ilyen irányú igazolása egy újításnál som szerepel, . /—s Fontiekkel kapcsolatos hiányosságok fordulnak ölő további a Textilfeldolgozó KTSZ-nél és az Ozalid Vállalatnál is. Az eszmei alapon dijazott uji ások értéke sok esetben nincs arányban a kifizetett ujitds-i díjjal. Pl. a Botonutépitő Vállalatnál eszmei alapon dijazták 3oo.- Ft-al a "galuskaszaggató11 c. ujitást, vagy 4-00,^ Ft-al az- "irógéppe 1 történő gyorsabb vonalazás ; c, ujitást, 5,/ A vállalatok az újításban való közreműködést legtöbb esetben holy— te lenül értelmezik. Hivatalból kő teles ségs zorücn elvégzett munkát fizetnek m^g jogtalanul többszörösen, A közreműködői dijak fizetése nem tölti be tényleges hivatását, hanem csak az ujitómozgalon népszorüsitésére, illetve egyes dolgozók fizbtéskiogészitésére és jqg. talon pénzszerzési lehetőségre áLkalmas, -Az ujitási előadók a közreműködői dijak kifizetését nem indokolják meg megfelelően. Nincs részletezve a közr működés mibenlé' s ezzel jogosságuk nincs megfelelően alátámasztva. Legtöbb esetben még azt som lehe t ellenőrizni, hogy milyen elmen kaptak cgybs közreműködők közreműködői dija'., illetv.. a kifizetés mértékű arányban áll-c az elvégzett munkával,-mert az indokolás vagy teljesen hiányzik, vagy egészen naiv. Pl, a Botonutépitő Vállalatnál a közreműködői dijak-kifizetését "kiváló jó munkát végzett" jelszóval indokolják. Pl. az, 5014, 5377, 5457. sz. újításoknál. Hasonló szűkszavúak az indokolások a Hídépítő Vállalatnál is. A közreműködői dijak jogosságát utólag csak köxvotkoztetés utján lehet birálni, P-i, a Botonutépitő Vállalatnál 5565. Ft, közr „működői dijat fizettek ' ki az 5636. sz. helyi^anyag felhasználásával kapcsolatos javaslatnál. A bizottság vél ;ményo szerint nincs olyan munka egy . helyi anyag felhasználási javaslat végrehajtásánál,mmoly alapján a rendelet értelmében törvényes alapon közreműködésről lehetne beszélni, illetve közreműködői dijat lehetne kifizetni. I T >....... * ~~ ' '
