Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1960-01-21
r H~\ « L, * _ 5 _ Érdekes tapasztalatokra tettunk szert a szaknai-ideolőgiai konferenciák során, ahol a világnézeti nevelést vitatták meg, konkrétan a szaktárgyakra vonatkozóan# A pedagógusok javarészének ideológiai elmaradottságát bizonyított ók ezek a szakríni ankétok* A vita akkor volt élénk, amikor szakmai kérdésekről volt szó. Pl. a magyar irodalom-szakos ankéton néhány pedagógus készült fel - laposan, ezen tisztázták a tükröződés! elméletet, típusalkotás, a szocialista realizmus, az irodalom érzelmi nevelő hatásának kérdéseit. A lóidrajz-ankétón az igen jé bevezető után a vita Jugoszlávia jel mlegl rendszerének^ vitáján kivlll csak didaktikai kérdésekre szorítkozotto A^szakmai vita^; tapasztal ta azt mutatta, hogy iskolás módon beszélték meg az anyagot, többségében módszereket vitattak meg, még azokon a vitákon is, amelyeket képzett elvtársak vezettek. Annyit azonban már most is megállapíthatunk, hogy a pedago gusok ideológiai nevelésének ^jó módszere a szaktdrgynk keretében ne gvitatni a világnézeti kérdéseket, mert ez közelebb' viszi őket a témához és gyakorlati útmutatást is ad. Az eddig lezajlott egyéb konferenciák azt mutatták, hogy a pedagógusok lelkiismeretesen felkészülnek a kiadott anyagból. De az anyagot rendszerezni és egyes elvi kérdéseket konkretizálni nem tudnak, ezért a vitákészsúg kilontokozásában lemaradás van. Azokon a konferenciákon, amelyet fejlett gyakorlott propagandisták tartanak /pl. Varga Dénesné Líarxizuue-Leniniznus alapjait. Pálmai Mátyás filozófiát stb./, ezeken vannak vizák, mert a propagandista jé módszerrel vezeti a konferenciát. Pl,, az egyik Politikai gazdaságtan konferencián probléma volt az áru háromféle értékének a. mpghn tár ozásával és annak ^tartalmával, ugyanezen a konferencián további probléma volt, hogy miért nem lehet aranyat v,,nni. Vagy Marxizaus-Leniniznus alapjai konferenciáján amelyet Hollós elvtárs vezetett élőnk vita volt a népi írók értékeléséről. Egy másik ilyen tipusu konferencián nem értették a pedagógusok a termelési módot /termelő erők, termelési viszony stb./. Ezeket a konferenciák vezetői a tagokkal együtt tisztázták, A tapasztalat az, hogy a pedagógusok világnézeti képzés terén le vannak maradva, Az ilyenirányú képzésüket a materialista világnézet alapjainál kell kezdeni, ebben nem képez kivét-lt a párttagok egyrésze sem. Ez nem mond ellent annak, hogy a ped .Ogusok különösen 1956 óta, politikailag sokat fejlődtek. Mutatta ezt az a tény is, ahogyan VII. kongresszusról nyilatkoztak pedag usaink. Döntő többsége Kádár elvtárs beszámolójának az érteImisere vonatkozó részével foglalkozott, amely számukra teljes negnyugtatást jelentett, a kongresszus munkáját. nagy figyelemmel kísérték végig, egyetértettek az ott elhangzottakkal, ez ne 'nyilvánult nap-nint nap a tantestületekben és az alapszervek, valamint a mi tapasztalatunk alapján, a kongresszus optimista hangulatot teremtett'a pedagógusok körében. A pedagógusok tudják, hogy ideológiai képzésben részt kell venniük, el kell sajátítaniok a materialista világnézet, t, mert e nélkül nem nevelhetnek szocialista ifjúságot. Ennek érdekében a kezdeti lépéseket megtették, ami k Határozott fejlődést jelent. L " _1
