Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1959-11-05
r n _ 5 _ eszmei zür-zavar hogyan tisztázódott az emberek fejében 3 megállapította, hogy az ideológiai konszolidáció a színházon belül is kedvezően alakult. Elmondották, hogy a művészek többsége ma már óLisneroleg nyilatkozik a Szovjetunió tudományos,., művészeti sikereiről s a nyugatimádat nagyrészt megszűnt. Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a nacionalizmus a művészek körében még hat, amely megnyilvánul a ''magyar kultúra föléyében". Ugyancsak helyet kapott a művészeti intézményekben a művészi erkölcs magasabb színvonalra való emelése, a művészet közelebb vitele a munkásokhoz - művész-munkás barátkozások - rendezésén keresztül is. A pedagógus pártszervezetekben e párthatározattal kapcsolatban a pedagógusok világnézeti nevelésének kérdése foglalt el központi helyet. Helyesnek tartják az állami ideológiai konferenciák rendszerét, do ezen túlmenőlóg a pártszervezetek politikai felvilágosító munkáját, az egyéni nevelő munkát is javítani kell e téren. A párt művelődésügyi politikájával a fentebb említett intézményi pártszervezeteken kívül több alapszórvozet taggyűlése is foglalkozott* Pl. a Nyug- ti Állomás' 18 alap szervezet ében a. munkások általános iskoláinak elvégzését tartják fontosnak, ezért felmérték, hogy kik azok a munkáság akik nem rendelkeznek 8 osztállyal ós tanulni akarnak, ezek részére a tanulást biztosítani ak rják* Ugyanitt úgynevezett munkásakadémiát indítanak, ahol a munkások kulturális, világnézeti és szakmai nevelését * segítik, A beszámolok elvileg helyesen elemezték a párt ideológiai tevékenységét« Hang súlyoztak, hogy' a pártszervezet a ketifontos' harc bán” ci’usödö'trt_ffl,g, Elvileg többségében helye ••en értelmezik a roviz ionizmus és dogmát izmus kérdését ós mindkét elhajlásra példákat tudtak felhozni az ellenforradalmat előkészítő es az ellenforradalom utáni időszakból. A hiba inkább ott jelentkezik, hogy a pártszervezet nostnni tevékenységére nem tudták sikál mázni, illetve nem hoztak fel konkrét példákat, i légit élésünk szerint egyes a lap szerve zotekben van roviziónizaus, báj? ezek jelent^ kezesi formája ma más mint az ellenforradalom idején. Pl. a KPII, Vasúti főosztály 6 szakosztályán Búza Kiss n- vü egyént az ellenforradalom alatti magatartásáért elakarták távolítani, a‘szakmai felsőbb gazdasági vezetés mint "nélkülözhetetlen szakembert" mind a mai napig védi. A Siketek és Hagyottba Hók S:m. vétségében a párttagságon és a KISZ tagságon belül is revizionista szemlélet alakult ki, pl. "párttól és r. szövetségtől független ifjúsági szervez- tót" akartak létrehozni. A ií ye r sbőr begy ü j t ő Vállalatnál az egyik volt párt vezetőségi tag, Papa elvtárs szerint: a "párttagság két részből áll, zsidó polgárok és proletár keresztényekből, non valószínű, hogy az egyik táborhoz tartozó megválasztja a másikhoz tartozót" /miután elvi ős gyakorlati kérdéseket tisztáztak a partvezetőséget megválasztották/. Opportunista, liberális szemlelettel meg gyakrabban találkozunk. Pl, u Hídépítő Vállal t taggyűlésén a volt párttitkár egy sor kommunista ■ ; erkölcsbe ütköző hibát követett el /többek között magasabb összegű kiszállási dijat vett fel s húgát, akit a vállalathoz vitt - börtön büntetésre ítéltek - a párt-vezetőség tudta nélkül kérte a bíróságot a ^büntetés elhalászta ára*-'Ezt a levelet mint párttitkár irta alá és : bélyegezte le a pártsz-rvozet pecsétjével/. A taggyűlésen többen elvtelenül védték azzal, hogy "testvére érdekében Elás is ugyan ezt tenné". I orszá qjXt favéltAr 1_L----------------------------— |
