Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1958-03-06
r tmrnmmmmmk . Hkérdez ni. Ilyen termésuétü probléma nem Tolt a színházi jelentésben.Hol nyilvánul mag a revisionlzmus? Felsorolták. cinnyl Példánk azért itt is lett volna. - Mit kall még látni? Azt, heg a ravizionizraus Magyarországain, de nemzetközileg se Jelantkezik nvlltun. Volt 1949-ban revízió nizraus? Volt.Na^y Imra nézatai már akkor azok voltak. Sót, amint kidaruit, mar 193o-ban ilyan nézetei vo ltak. De akkor a nemzetközi munkásmozgalom a fellendülés állapotában volt, az a magyarországi és a kinai tanulság, az « XX.kongreaszus tanulsága. Ma nincs el'lenforradalmi fal Landü lé a. Ma a náció nalizmuaaa i kall* foglalkozni. Személy szarint nakam is, az komoly probléma. Haoionalizmus:Hát nem volt komoly probléma az, hogy kövata K#k:Erdélyt viaszaI? Jfindan lehetséges érvat fal kall sorolni allana.Ha másodlagos téma ia, azzal kall foglalkozni. Azt állitották, hogy a személyi kultusz a marxizmusból következik. Beszéltek a zsidó vezetőkről. i£a annyira mant, hogy amikor M&nnieh miniszterelnök lett, akkor falvatatték, hogy a karaBztény Kádárt laváltja a zsidó Kinnich. Kara dirakt, ds sok helyütt az a véleméry volt. - A Kort áránál az a kérdés sokkal burkoltabban jalantkazik pl. a népiasak dicséretében, itt tahát sokkal keménveb beknek kall lenn rik. A ravizionizmus ugyanis burkoltan sokkal jobban rombol, mint nyíltan. Nagyon döntő, hogy az idsologiai problémákkal sokkal jobban kall foglalkoznunk. - Milysn kérdésük foglalkoztatják az Irodalmi Lapok part szervezet é. nak tagjait és a pártonkivtilieket? Mindig ki kall alamazni, ni s soron levő faladat, urai allan fal kall vanni a harcot, dlég szélaosn jalantkazik pl. az a nti az amit izmus. Ha zászlót bontanánk azonban az eJ. antiszemitizmus allan, akkor könnyön abba a hibába esnénk, hogy a tinta ha Ivott a vizát akarjuk kitisztítani. áz a kérdés különböző formákban fojj megjelenni, irodalompolitikái kérdésakba burkoltan.ulzért kar az, hogy a j alant és nen olyan bátor, mint a színházaknál. Nam az a probléma, hogy a faladatok túllépik a keretet. Nam az az oka, maii ha a többit ma (tpiszkáljuk, azok la túllépik, a színházi is. Mindazak a KB hatáskörébe tartoznak. Mégss foglalkozunk velük? Da igán! Mag kall változtatni a munkánkat, függetlenül attól, hogy azok a kérdések ide tar< oznak-e vagy asm, állást kall bonniig foglalnunk, mart, ha nam, mégis mi vagyunk a hibásfc sak. Amikor rossz, pl. a Bábszínházban a müBelpolitika, akkor azért nam lahat a budapestit felelőssé tenni, hanem osak magunkat és a színházi pártszervezetet. K leginkább objektív ok az, hogy n«n ismerjük eléggé a határozatot. Ahhoz, hogy ezekből a dolgokból ki tudjunk eviókélni, jobban kall ismerrtídt A kérdések özöne is ezt mutatja, hogy nam vagyunk elég tájékozottak kulturális toxfilaton. Megmondom őszintén, ho^y nem tudjuk behozni az elmaradást olvasás tekintetében példaul.Le vagyunk maradva az agyas számok olvasásával. Az I.sáámban elolvastam a képzőművészeti kritikát. Beleolvastam másba is.- De a ker.PJ . foglalkozik a betonú tépi tő tői kezdve, mindennel. Változtatni kall a iaunkamódszeren, .Össze kall szedni a kérdéseket és a kultúra-terű latéva l kéLl túlnyomóan foglalkozni,még akkor is, Ina a kerületben sok az alkalmazotti dolgozI.De sully. lyal itt jelentkeznek az értelmiségi problémák, mart az Operától a zenés vígjátékig itt vannak a velük foglalkozó intézmények. De itt vannak az Irodalmi Lapok iy. A múltkor pl. az egyik ülésen felállt egyik fiatal ember és dicsérte az Irodalmi Újság irodalmi szinvo na lát .Akkor visszavágtam az Élet és Irodalom ellen intézett támadásra, de azért nem vagyok az Élet é« Irodalom balső munkájúval sem megelégedve. Aránytalan az elto Lédáé. tinné 1 a Lápnál lő párttag van ,és mégis, van-e az drdŐs sikknek folytatása? Miért nincs? Hogyan fogadják a szocialista, realizmus problémáját, hallgatással? Inkább nem foglalkoznak vele, ugve, pedig fontoB probléma, rilvitatlan érdemei vannak az tirdőn cikknek, kellene vele foglalkozni. A Itala no si tani * T~~—“ ~ “ - í
