Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1957-12-05
■ 1 I- .... I j I I I I ----------------------------—'r ... n Mamár a pára- és állami irányítás megszsfcaduit aazoktól a hibáktól, améLyek folytán, az MSzMP or® ágos értekezletének határozata alapján képes arra, hogy megteremtse színházaink újabb fellendülését.A párt- és állatni irányit ás tagadása mögött az is rejlik hogy azok a színigazgatók, a akiko1 az állam nevezett ]j:i, akik a& állaa bizalmából irányítanak, és az állam pénzével gazdálkodnak, egyes helyeken szeretnének szabad kezet kapni, a míisorpoli'ikát "liberalizálni", polgári irányban eltolni. A» párt- és az állami vezetés /^tagadására, illetőleg az azzal szembeni harcra,szeret nénk a következő példákat felhozni* ismeretes, hogy Egri István, a Petőfi Színház volt igazgatója, kijelentette, nem ismeri el sem a párt, sem az é* lám. Sem atanácsirányltását, egyedül a Színház- és Filmművészeti Szövet- 1 ségőt. Amint már ajelentésben egy helyütt említettük, a Fővárosi Operettszinhfeban mentőakció indult Borvető Jánosszinész érdekében, amikor a ml+ Misztérium ,igen helyesen, szilenoiumraitélte őt. Vagy pl. or.Palló Imre, az Állami Operahás igazgatója, akinek se állón érdekeit kellene képvisel nie, hosszú időn keresztül harcolt azér , hogy néhányvezető magánénekes fizetését,amelyet lo.ooo forintra em eltek, tovább emeljék, 12-15.ooo forintra. 6./A színházi Pártszervezetek kaposolata a szinházsk igazgatóival. OivelJőésr EihiszVerlumal, illéWe""a Fővárosi TaHáoosal.-----t A párt sz evezetek és a színigazgatók kapcsolata még nem kielégítő .Ennek az az alapvető oka, hogy a színigazgatók egyrésze, a pártszerveze ekben még ma is olyan szervet lét,amelynek nincs egyéb feladata, mint belső értekezleteket tartani, és szemináriumokat szervezni.Vaa olyan helytelen nézet is, hogyaz igazgatók, akiket az állam kinevezett, egy évig senkinek nem tartoznak felelősséggel, feladataikat egyénileg kell megoldaniok, anélkül,'hogy a szinh^z legöntudatosább embereire, a kommunistákra támaszkodnának, A valóság azonban az, hogy az alap szervezeteknek is mefe keLl adni .^t a lehetőséget, amit különben a Szervezei Szabályzat is biztosit, hogy megtehessék észrevételeiket se olyan fontos kérdésekben, mint a műsorterv és a káder problémák. Az elmúlt évolc btb izonyL tották, a gyakoris bán is^ hogy azok a színházak tudtak jól-dolgozni, amelyekben az igazgatóság igenyelte a pártszervezet segítséget. Természe os. hogy a pártszerve zet segítsége és ^állásfoglalása a fő áLvi kérdésekre Irányuljon, ne csorbítsa az igazgató jogkörét olyai kérdésekben , mint pl. a szereposz ^ás. • Az egyes színházak helyzetet figyelembe véve, meg kell állapit mi, hogy a- Vidám Színpadon a. le jobb az igezgávó és a pár'sze vezet kapcaola'a. A -etőfi Szinliáznál is jó a helyzet, itt inkább az a hiba, hogy a pártvoze tőoóg m:.,í tudja eléggé alátámasztani Simon Zsuzsa igazgat ó helyes művészi célkitűzéseit. Az Állami Operaházban az igazgató a fontosabb kérdésekben nem kéri 3ci a pártsző?vezet iái.,,menyét, hanem részben nagynevű művészeti vezetőkre^ részben pedig reakciós beállítottságú tisztviselőkre tárnaszkodik, A fővárosi Operszínházban sem alakult ki jó ésrondszoros kapcsolat ez igazgatóval, viszont itt igen jé a kapcsolat Szirtes György üzemigaz gátiéval, Az Állami óiábszinházban az igazga 6 a fontosabb kérdésekbe ben r akciós beállítottságú művészeié r táma szkodik. A pár esze vezetek és az igazgat óságok közötti kapcsolatot nehezíti, hogy nincsonek' e ységesen kialakult, helyes igazgat él ,m óász erek. Az Állami Operaházban pl. nin tartanak igazgatósági értekezleteket,. A Vidám Színpadnál via szont igen helyesen, hetenként .ugyanabban az időben munkaértekezletet k tart az igazgató, aveze ő munkatársak és a párttitkár bevonásával. Helyesnek tartanánk, ha a színházak rendszeres időközönként tartanának igazgatésági,' vagy munkaértekezletet, a vezető munkatársak, a párttitkárok és a sz.b. elnökök bevonásával. Sz n mosak az igazgatóságok és a pártszervezetek'kapcsolatát javitaá meg, hanem javitaná a vezetes módszereit, színvonalát. Helyes lenne olyan jól bevált módszerek felújítása, mint az, hogy sz igazgsfcók és a pár .titkárok rendszeresei* üljenek össze és beszééljék meg a feladatokat. A pártszervezetek és a Művelődésügyi Minisztérium szinházi osztálya között nem kielégítő a kapcsolat. Az elmúlt időszakból a minisztérium a fontosabb « káderkér lésekben nem kérdezte meg a szinházi párt® ervezet ek véleményét. L_— _ ]
