Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.11.a/3)
1979-12-19
- 9 -De meg kell oldani. E tartalékok felszabadításával a gazdaság nagy erőforráshoz juthat. Hasonlóan nagy tartalékok vannak az energia, és anyagfelhasználás terén. Sokkal több nyersanyagot, energiát használnak fel a teljesítményekhez, mint egy közepesen fejlett országhoz illik, azért, mert nem sikerült racionális magatartásra kényszeríteni a gazdaságot. Ebbe az egész tevékenységbe az is bele tartozik, hogy nehéz kikényszeríteni a racionális magatartást akkor, amikor ráadásul félre is vezetjük a gazdaságot. Ez pedig a régi árrendszerből adódik, mert nem a valóságos árakon jelennek meg a szolgáltatások, a termékek. Fel se tudta mérni a gazdaság, hogy mi is a racionális magatartás. Nemcsak árkérdés a hatékonyság, s az árak konkrét rendszere automatikusan nem tudja megoldani a kérdést. Ehhez még vezetni is tudni kell. A gazdaság a vezető személyiségétől, magatartásától is függ, attól, hogy hogyan vezeti a rábízott kollektívát. Ez már a társadalom szociológiai arculatához tartozik. A pártszervezeteknek e téren van nagy szerepük, feladatuk. A pártnak, a társadalom hatalmi struktúrájában elfoglalt valóságos helyzetéből adódó szociológiai, politikai arculatában vannak igazi lehetőségei és kevésbé szakmai ügyekben. Kárerpolitikai kérdés: A káderpolitika a mi társadalmi hatalmi struktúránkban valóban a párt kezében van. Ezt a káderpolitikát megköveteljük, és komolyan vesszük az emberekkel szemben támaszkövetelményeket. Konkrétan a vállalatnak segitünk, ha megfelelő helyre, megfelelő embert állitunk. Természetesen itt nem konkrét mutatók értékeléséről van szó, ezért ezt a munkát sokan lebecsülik, pedig ez az igazi politikai munka. Miért kell mégis gazdasági kérdésekkel foglalkozni, azért, hogy megfelelően informálódva legyen a párt a cselekvéseihez. Néhány veszélyes helyzet az árpolitikával kapcsolatban. Az az árrendszer, amelyet 1980-ban bevezetünk, nemcsak termelői áremeléseket jelent, hanem termelői árcsökkenéseket is. A termelői árakban két komoly költségtényező kiesik, mégpedig az eszközlekötési járulék és az illetményadó. Ez a két költségtényező egyformán hat mindenkire. Ha az egyéb költségtényezőket nem tekintjük változatlannak, akkor előfordulhat, hogy a két költségtényező csökkentő hatását az anyagáremelés el is viszi. Az egyéb termelői árak r n !------^__l
