Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.11.a/3)
1967-07-06
I — I- $ - _____ Április végéig 11 o közvetlen t\.^felvételt tárgyalt a kerületi V.B. Az alapszervez: tok nemcsak a számszerű növekedést tartják saemeá-Őfet, hanem azt is, hogy a felvett tag valóban erősítse a pártot, hogy csökkenően az átlagéletkor, Javuljon a szociális összetétel, megfelelőbb legyen a nők aránya, emelkedjék az iskolai végzettség szintje _ ezek az elvek érvényesültek a tárgyalt időszak llo uj tagfelvétele során. Átmeneti jelenség, hogy a tagfelvétel üteme meglassult. Igen sok alapszervozet már elérte a korábbi évek szintjét a pártépitő munkában. A pártszervezetek zömében támaszkodnak a KISz ajánlására, véleményére. Jelentősen megnövekedett a felvételi munkában a pártcsoportok szer-\ repe.- Egyes helyeken túlzott követelményeket állítanak azok elé. akik felvételüket kérik, más vélemények szerint a KISz egyik-másik szervezete még nem elég érett az ajánló szerepére; egyes területeken úgy vetik fel a Párthoz tartozás kérdését, hogy érdemes-e, vagy nem érdemes; néhány helyen erős a passzivitás a társadalmi munka iránt.- Jövő év közepére újból meg kell vizsgálni a tagfelvételi munka helyzetét, s azt, hogy hogyan sikerült felszámolni a téves nézeteket, továbbá azt is, mi az oka annak, hogy az alapszervezetek egy komoly hányadában évek óta nem történt uj tagfelvétel* 2./ Jelentés a pártszervezetek szerepéről a kádermunkában. /Mú'vésze11 es' egeazsagüg,yY~1 nTHTzmenyekFen*7 A Propaganda ás Művelődési Bizottság 7 színház és 4 egészségügyi ^intézmény kádermunkáját vizsgálta meg. Megállapította, hogy a káderéé személyzeti munka fogalma ezen a területen teljes mértekben keveredik. ^Feladatokat az 1961-es határozat megjelenése óta a felsőbb szervektől nem kaptak, de számonkérés sem történt a káder-nevelő munkát illetően. Általános jelenség, hogy a kádermunkát leszűkítik a személyzeti osztály, vagy a személyzeti felelős tevékenységére. A kádermunka végzése háttérbe szorul: nem mérték fel a lehetőségeket, nem tisztázták, hogy az egyes szakterületeken kiket értenek a '"káder" fogalma alatt, A vizsgált területen a káderekkel való foglalkozás nem folyik rehd’ szeresen és tervszerűen. Nincsenek sehol kádorfejlesztési tervek. az emberek megítélése kétféleképpen történik: a szakmai vezetők kizárólag a szakmai rátermettség szempontjából tekintik az embereket, a politikai elbírálás a pártszervezetek dolga. A színházaknál a személyzetisek csak adminisztrációs munkát végeznek, a káderekkel való foglalkozás nem az ő feladatuk, az igazgatók pedig I — ---------------k I « • -_________________________________________________________... _______________________________________—_________-________________-...... *
