Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.11.a/3)

1966-04-08

r n /Folytatás/ Itt i3 előfordult, hogy aem politikai munkát, hanem gazdasági munkát tárgyaltunk. Olyan témát kellene tárgyalni, amihez minden P.B. tag hozzá tudna szólni, A kádermúnkával kapcsolatosan: A megbocsátás túl hamar következik be. Mi ezzel egyet értünk, de az ügyeket egyénileg kell megnézni, A huma­nitást a kommunistákkal kapcsolatban szeretném látni és nem a jobbol­dali beállitottságuaknél. Nem gondolom, hogy olyan jól állunk káderek­kel, hogy ilyen elnézőek lehetnénk. klfffildiné elvtársnő: A pártszervezetek vezetési módszereit állandóan kell javítani. Csak úgy látom megvalósithatopak, ha minden pártszer­vezet' a maga speciális feladatait tudják kitűzni. Amig általánosság­ban tartjuk a taggyűléseket, addig nem lehet erre számítani. A pártmunka kollektív legyen, - ennek is a módszerét úgy látom, ha a pártszervezet a pártvezetőséggel a munkatervet kollektiven végzi el, vegyenek részt a párttagok is. A gazdasági vezető egyben poli­tikai vezető is legyen. Ez egyes helyeken elképzelhetetlen, mert sok­szor adottságuk** miatt nem tudják politikailag vezetni a kollektívát. Nyílt és őszinte vitáry is van módszer. Minél többet beszéljenek egy­mással. Ma a napirendet a taggyűlésen becsületesen le akarják tárgyal­ni, nincs rá mód. Lehetőséget kell adni arra, hogy a párttagok például szabad taggyűléseken tárgyalhassanak. Ezek nagyon eredmfSnyesek. Sokat javult az utóbbi időben az agitációs munkánk a jó tájékoztatás miatt. Gábor István elvtárs; Évek Uta probléma, hogy a párttagokat partmun­­kával hogyan lassúk el. Mont ismét meg kell r,agadili az alkalmat erre. A beszámoló felvetette az elvi-politikai kéddésekkel való foglalkozást. Az alapszorvezetek elsődlegesen foglalkozzanak ezzel. Felvetődött a gazdasági irányítás reformja és az alapszerveseteknek még mindig nem tudtuk megmagyarázni ennek jelentőségét és fontosságát. Vannak olyan hangok, hogy ez csak beszéd, az Íróasztalnál meg fog bukni, alapszervezetek magyarázzák ezt és nem kívülről, mások, Takácsné elvtárnnó: A bevezefiővel egyet értek. A vázlat az összes lé­­^ nyeges kérdéseket tükrözi. Titkári értekezleteken területenként meg kellene határozni a pártszervezetek feladatait. Művészeti pártszerve­zeteknél elsősorban az eszmei-politikai munkát. Ahol gazdasági téren volt elcsúszás, ott arra kell a fő irányt fordítani. 1. A vezetőségre történő javaslat-tétel a bekezdés végére kerüljön, a 2. oldal a párttagság erkölcsi felfogása és az 5. bekezdés a kádermunka az eszmei—politikai nevelő munka cim alá javasolom áttenni. II. Eszmei-politikai nevelő munkával kapcsolatban az utolsó bekezdés a csoportos beszélgetést,a szervezeti formát, az egész végére javasolom. III. gazdasági kérdések, ezt javasolom lerövidíteni és csak a 3. bekez­dést meghagyni, mert felöleM a lényeges kérdéseket. l¥YXH*KJfck*9 ’ Csehné elvtársnő: A helyen való segítséget ne a vezetőségvalasztások előtt egy-két hónappal kezdjük, hanem korábban, hogy a pártszervezetek érezzék a politikai jelentőségét az ujjóválasztásnak. Sok problémát megelőzhetünk. Maros né elvtársnő: A pártvez -•tőségek választása mindenkor nagy politikai előkészületet igényel. Az elvtársak na<’y része tudja, hogy a soron lévő politikai kérdések előtérbe kerülnek, de számos olyan kérdés is van, melyek az elmúlt évek alatt kissé háttérbe szorultak. Ilyen kérdésnek tartod a pártfegyelem problematikáját. Ezen a területen bizonyos lazu­lás volt. Most meg van arra a mód és lehetőség, hogy a párttagság kö­telesség érzetét, a párttagsággal járó feladatokat a fegyelem oldaláról is elővegyük. _ -1---_____ __._____.__________________ .- g

Next

/
Thumbnails
Contents