Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.11.a/3)
1966-09-23
r n- 10 -A széles közvéleményt foglalkoztató kérdések'között jelentős helyet foglal g1 a nemzetközi munkásmozgalónban folyó vita,'Nem értik, nem tudják mivel magyarázni a kinai nézeteket párttagjaink sem. Úgy vélik, hogy túlzottan deffenzivek vagyunk a vitában, nem eléggé leplezzük le nézeteik tarthatatlanságát. Szervesen kapcsolódik ehhez 9 kérdéshez az Amerikai Egyesült Államok vietnami agressziójának értékelése. Párttagságunk jelentős részo szerint a nemzetközi munkásmozgalomban folyó vita napról—napra bátorítást •nyújt az amerikaiaknak agressziójuk kiterjesztéséhez. Elitélik a kinai ; kormány kátkulacsos politikáját, amelyben szavakban a teljes támogatást, gyakorlatban pedig **á vietnamiaknak maguknak kell megoldani problémájukat'* politikát alkalmazza. Azt is felveti a közvélemény} hogy jobban kellene a .szocialista országok segítségnyújtását koordinálni. Az elmúlt években nagy figyelemmel kisérték kerületünk dolgozói a gyarmati sorból^felszabaduló országok helyzetét és a harmadik világ országaiban történő sorozatos puccsokat. Sok vitát és vihart váltott ki a puccsok értékelésénél az, hogy sokszor a tények ismerete nélkül elhamarkodott következtetésekét vóntak le a sajtó egyes képviselői és rosszul tájékoztatták az embereket. Pl. igy volt ez Algéria, Indonézia, Ghána,‘Nigéria, stb, esetében. Evek óta nagy figyelmet kelt De Gaulle politikája. Végletes állásfoglalások jellemzik a De Gaulle-i külpolitika értelmezésétj egyesek szocialista vezetőnek, szocialista politikusnak tekintik De Gnulle-t, mások csak a látványosságot veszik észre ebben a politikában. A belpolitikai kerdosek közül a legtöbb vita az 1966 február 1—én bevezetett Ár... és bérintézkedések köfül volt. Párttagságunk szerint nem volt megfeleljen politikailag előkészítve* Hiányzottak az időbeni'érvok és csak utólag zúdítottuk az nőszervezetekre az agitációs anyagot. Foglalkoztatja tagságunkat a gazdasági mechanizmus reformja, A különböző kérdéseknek a dolgozók ázéles " rétegeivel történő megvitatása lehetőséget nyújt a reform megértésére. Jelenleg a legtöbb fejtörést az okozza, hogy párttagságunknak és a pártonkivülieknek kevésa közgazdasági ismerete. Emiatt a reform különböző kérdéseit csak a^közgazdászok értik. Differenciálnunk kell tehát azt, hogy milyen részkér— , deseftet vitassunk a szeles közvéleménnyel és mi'maradjon a közgazdászok feladata, Úgy érezzük ebben még bőven van tennivaló. Szeles közvélemény igényelte a pedagógusok fizetésének felemelését. Felvetették és még^ma is felvetik azt, hogy igényeket támasztani csak akkor lehet,, ha a megelhetesi lehetőséget azón a szinten biztosítjuk a pedagógusok részére, amelyet fontos munkájuk megkíván. Nem tartották a legszerencsésebbnek u pedagógus fizetésemelés összekapcsolását az áremelésekkel.'Hosszú politikai meggyőző munkát igényelt ennek a kérdésnek a helyretétele. Kedvező hatást váltott ki az egészségügyi és kereskedelmi dolgozók fizetésének rendezese. Itt csak az a probléma, hogy az 1966, február 1—én megvalósított intézkedések közül a fizetés emelési intézkedések csak később kerültek nyilvánosságra, mint a különböző árintézkedések. Ezáltal a pártszervezetük a legjelentősebb agitációs érveket kapták késve kézhez. Van olyan tapasztalatunk is, hogy az cgyenlősdi elve alapján a felelősség megkerülésével'osztottak fel egyes vállalatoknál a rendelkezésre bocsátott béralapot, /Pl,: Vasút, 1 Keresk, V.-ok/ A kerületünk dolgozóit foglalkoztató kérdések közül ezek csak a legfontosabbak, A pártalapszcrvezeteknek mindenhol a helyi adottságoknak 6s sajátosságoknak megfelelően kell felkutatniuk a dolgozókat foglalkoztató kérdéseket es kell megtalálni "zokat a formákat és módszereket, amelyek a leghatáBOsabbak a törnegpolitikai meggyőző munkában. l.~______________________________-= ______________—-1
