Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.11.a/3)
1963-04-05
„ n /:Aczél György - folytatás:/ Rá szeretnék térni belpolitikai kérdéseinkre. Kezdeném először a választásokkal. A választásokkal kapcsolatban csak annyit szeretnék mondani, hogy a tanulságokon érdemes elgondolkodni. A Központi Bizottság, a kormányszervek a legközelebbi választásra komolyan akarják hasznosítani a tanulságokat. Egy helyet ismerek közelebbről, Baranya megyét, ahol 168 esetben választottak más tanácstagot, mint akit előre kijelöltek és legalább 164 esetben Jobbat választottak, mint akit Jelöltek. Jobban előtérbe kerülnek a személyi tulajdonságok és egy sor olyan dolog, amit az emberek ott helyben Jobban ismernek. Ezekből minél többet átvinni az országgyűlési választásokra is. Legyen módjuk az embereknek, hogy válasszák azt, aki Jobban, harcosabban, okosabban fogja képviselni az ügyeket, mint aki előzőleg volt. Amit nem sikerült elérni az 50-es években, hogy az emberek milliói jelenjenek meg a Jelölő gyűléseken, felszólaljanak, magának a választásoknak a hangulata, amit elértünk most, nagy dolog. Ez kötelezettséget is Jelent. A probléma a következő. Nagy baj lenne, ha pártunk aktivái, vezetői azt hinnék, hogy minden ember egyforma. Van egy olyan mondás, hogy a kínaiak szeme sokkal több szint képes felfogni, mint ^ más embereké. Állitólag 500 féle színárnyalatot képesek • A szocializmus tudatos hiveitől az olyanokig, akik azt mondják, hogy rosszabb is lehetne, vagy még mindig Jobb, mint a rákosi, igen sokféle szin van. Le közelebb kell ezeknek kerülni és a nemzeti egységnek tudatbeli ideológiai alapját Jobban meg kell teremteni. Nagy hibát követnénk el, ha elfelejtenénk ezeket a különbségeket. Néhány probléma gazdasági életünkből. Először ezt a rendkívüli betervezetlen telet. Az eudigi számítások szerint a kiesett munkával 5 - 3»5 milliárd összeg az a kár, ami ért bennünket. Ebből 600 millió forint körüli összeg, amit kifizettünk hóeltakaritásra és másra, komoly összeg a téli fagyszabadság és azok az összegek, amelyeket még pontosan fel sem lehet mérni, hogy 1 millió holdon nem tudtunk mélyszántást végezni, hogy kint maradt terményünk. Ez nagy kár, de mégsem olyan, mint egy aszály. Több takarmány is kellett a nagyobb hideg miatt az állatállománynak. Sok ilyen része van ennek a rendkivüli tél okozta kárnak. Aztán van olyan tanulság is, ami az ipari és mezőgazdasági vezetőknek szól. hogy a korán beállt télben, amikor mindenki felvette a télikabátot, ugyanakkor nem indult meg egy lázas tevékenység, hogy a barnaszén levett tervszámát gyorsan felnöveljék. Emberek vitatkoztak, arra hivatkoztak, hogy az 50~es évek tapasztalata az volt, hogy minden vasárnapi műszak után hétfőn legalább annyi volt a kiesés, mint a vasárnapi termelés. Nem számítottak arra, hogy az emberek is fejlődnek* és most bányászaink a vasárnapi műszak után is teljesítették a hétfőit. Egy sor ilyen tanulság is volt. Az a helyzet, hogy az egész ipari és mezőgazdasági életünkben a legközelebbi években olyan feladataink vannak, amelyeknek egy-két vonatkozásával szeretnék foglalkozni. Az egyik ilyen probléma, hogy 6,5 óv tapasztalata most már nálunk, hogy a személyi kultusz megszüntetésével nőtt a személyiségek szerepe a mi társadalmunkban. Egy példával: mindaddig, amig istenek voltak fent, csak szerpapok léteztek középen és lent. Ahogy megnőtt az emberek önállósága és a vezetés kollektivitása a döntő, úgy nőtt meg egyes vezetők súlya és felelőssége. Ez legjobban látszik a mezőgazdaságban. A mohácsi Járásban Mohácsszigeten teljesen azonos feltételek között mégis olyan differenciák voltak két egymás mellett lévő tsz-ben, hogy az egyik 14, a másik 46 forint munkaegységet fizetett. Amikor megvizsgálták a kérdést, azt láttuk, hogy az egyik tudta az embereket a napi érdekeivel is harcba vinni, Jó kollektívát kialakítani, a másikban pedig állandóan panaszkodtak egymásra az emberek, fúrták egymást. Á mezőgazdaságban ma már leszűrhetjük, hogy nincs rossz tsz, csak rossz vezetés. De ha megnézünk egy sor ipari, közlekedési, kulturális területet, hasonló tapasztalatot szűrhetünk le. I.■ -.. .....I
