Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.11.a/3)
1962-02-15
r n- 5 -%y néhány iskolában e határozatok végrehajtása terén lemaradás.van /pl, Vörösmarty —u. Általános islc , Varga Katalin-gimn, Kölcsey gimn./ A színházi pártszervezetek vezctőségválasztó taggyűlési_heszánolcihan és a vitában is fontos helyet kapott a Budapesti PB. á-zinházi pártszervezetek munkájára vonatkozó határozat végrehajtása. Hangsúlyozták azt a tényt, hogy a művészek túlnyomó_többsége_egyetért pártunk és kormányunk politikájával. A művészek világnézeti fejlődését n vezett oktatáson túl befolyásolják a próbamentes napok is. Azonban e próbamentes napok programja nem mindenütt segíti a művészeti színvonal fejlődését - illetve ezek hatása nehezen mérhetők /Vidám Színpad, Opera, Bábszínház/ 'atekintötben, hogy a pártszervezet az igazgatóság mennyire tudja művészi fejlődésüket elősegíteni / ennek érdekében a fiatalok stúdiójával kísérleteznek pl. Bábszínház/ Másrészt sok olyan fiatal tehetséges müv.sz vari az egyes színházakban _ akiiekéi a pártszervezetet is erősíteni lehetne, /pl: Jókai Színház/ , Ugyancsak sok szó■esett a maiságról, a munkás, paraszt figurák megszemélyesítéséről, Mint negatívumot állapították meg, hogy a művészek jelentős része nem ismeri az élet sokrétűségét, különösen a munkásosztály életét, vagy a szocialista falu - s vele együtt a szocialista parasztság fejlődését-. Azok a színészek akik nem ismerik a mai életet *- tudatban elmaradnak a társadalmi fejlődés mögött -nem fogják tudí ni megeleveníteni a színpadon a mai élet emberét. A művészek ..•letisme> rétét elősegítik a szervezet munkás- művész találkozók, de ezek tartalma még nem kiforrott, magukon viselik a kísérletezés jegy' '"-, j A színházi pártszervezetek többségében helysen vitatták mint ^megold \sra váró feladatot a pártszervezet tömegkapcsolatáriak javítását, valamint a színházi pártszervezetek helyét, szerepét. / Ehhez a kér, PVB. segítsége is szükséges./ A beszámolók számot adtak a pártszervezetek fejlődéséről, a pártépítő munkáról különös tekintettel a tag- tagjelöltfelvételre. ' . Azon pártszervezeteink ahol hosszabb ideje nem volr tagjelölt!elvetel i vizsgálva az okot megállapították, hogy túl magas követelményeket áU±~ ! tanak a párttagságra alkalmas pártonkivüliekkeí szemben, másrészt nem i volt elég céltudatos ez a munka. Különösen elhanyagolt volt a_pártépítő munka a tudományos intézetekben, építő és szerelőipari vállalatok műszaki értelmiségi körében, illetve egyes üzemekben a fizikai dolgozókat illetően, .... A beszámolók foglalkoztak a tömegszervezetek munkájával, különösen ki emelték a KISZ. szervezetek nagyarányú fejlődését, A szakszervezeti bizottságok eredményes munkáját elismerve / segélyezés, üdülés, szociális juttatás, stb./ határozott kívánság volt, hogy a szakszervezeti bizottságok többet, rendszeresebben foglalkozzanak a dolgozók politikai nevelésével, mert e téren igen nagy a lemaradás. A .politikai munka^ hiányosságával kapcsolatban bírálták a szakszervezeti központok irányitő munkáját is. Összegezve: a beszámolók nagy többségükben helyesen^elemezték a pártszervezek tevékenységét, a pártszervezetek előtt állő tofráhfci ^feladatokat. Ez alól kivétel néhány olyan alapszervezet ahol a beszámoló főleg szervezeti kérdésekkel vagy általános nemzetközi, belpolitikai esemenykkcl foglalkozott és a helyi munkára vonatkozóan nem volt .elég elemző. /VI. kér. Tanács, Autófenntartó Ipari Tröszt. Gyár és Gépszerelő Vállalat központi alapszervezete, Búvárszivattyú stb,/' . / • v |[ ’ 0«tíZÁttO\i>>V-í2.TAR . ! 40 ^ ,ru — -i __* ^______________ ■ ■ ■ ■ ■ -............. r "
