Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.11.a/3)

1962-04-19

i _ ■

Magyar Szocialista Munkáspárt Budapest,1962.marc.15.

VI.kér. Bizottsága. B/Vl/4/St:65.

Patronáló Bizottság, Készítette: PTO.^

Készült: 65 példányban.

J e 1 e n t é s_L

a VI.kér. PB. termelőszövetkezetek*patronáló munkájáról.

A VI,kér. PB. üzemi és hivatali pártszervezetei két és. fél éve> patronálják Békés— megyében a. sarkad! járás 11 községét, 24 teimieloszo— ye zetkez ét ét*, amelyek az 1961. zárszámadás befejezése .atán több tsz, egyesülése következtében 21-re csölckentv_A .gyulai járásban. 5^községéb patronálunk az 5 községben 7 tsz. működik. Ezenkívül békési Járásban Tarhos községet patronáljuk, á községben 2 tsz. működik.

Békés megyében ós a hozzátartozó járásokban_a.iuezogazaasag szocialista átszervezése lényegében befejeződött. Á megye össgt.erül.etenek 95.5 %—a a szántó terület 97 %-&■ tartozik szocialista szektorhoz. Ezzel kialakultak a lehetőségek, hogy a mezőgazdasági termelés Összhangban legyen az egész népgazdaság érdekeivel és megtermelették annak alapját, hogy állandó növekvő népgazdasági igényelmek megfelelően növekedjenek a mezőgazdasági hozamok is.

A járások és községek gazdasági és politikai, helyzete._

Az 1961. év nagy nehézséget okozott a mezőgazdaságnak, mert egy nagyon esős ősz után egy aszályos tavasz következett és még aszályoaabo nyár, aminek következtében a kapás növényekben még a betervezett 5o %pot sem érték:el. Az 1959. óta tapasztalható nagyarányú, a tsz.-ek fejlődésében ugrásszerűen növekedtek a feladattok• A feladatok nagyarányú növekedesenek tulajdonitható többek között az is, hogy az 1961. évi gazdas .gi evet láoo Icát. hold felszántatlan területtel kezdték meg, amely területen^ a növények tavaszi stántásba kerültek. Természetes, hogy a tavaszi szántásba került növeények kisebb terméseredményeket produkáltak, ás növelték az amúgy is aszályos év problémáit.

A*'számszerű fejlesztés után a sarkad! járásban komoly feladat hárult úgy a üiárási, minta' közdffgjT szervekre-.- a patronáló üzemekre a tsz.-ek megszilarditasá”üerenEz á feladat nehezebbnek bizonyult, mint a számszerű felfejlesztés. A megváltozott körülmények folytán a problémák olyan sorozata jelentkezett, ami kisebb keretek között nem volt tapasztalható. A megnövekedett területtel egyidőben megnövekedett^a ^ tsz-elc állatállománya és Rendelkeztek a tsz-ok az állatállomány reszere szükséges férőhellyel. 196o.-ban és 1961-hen is a járás részéről kénytelenek voltak tudomásul venni a túlzott saját erőből történő építkezéseket. Bár látták azt, hogy ez csökkenteni fogja a tagok munkaegységre eső Ft értékét. A tsz, gazdasági kibontakozását gátolta az is, hogy az újonnan belépő tsz tagok a belépési nyilatkozat után^nem kapcsolódtak be a közös munkába. Voltak olyan tsz tagok, akik egyéni dolgozó korukban becsületesen dolgoztak, mig a belépés után rendszertelenül, vagy egyáltalán nem vették ki részüket a munkából. Ez a jelenseg aztán kedvezetőlenül befolyásolta egyéb tényezők mellett az egyes _ szövetkezetek gazdálkodását. Gátolta az egységes kibontakozást az is, hogy az újonnan alakult tsz-ekben nem állt rendelkezésre kipróbált vezető gárda. így tapasztalatlanságból sokszor olyan szakmai_es^munkaszervezési "hibákat követtek el, ami sértette a tagság erde :eit'es emiatt a tagság teljes egészében nem sorakozott fel avezetók möge.

• / • ORS7wíG()jM«rÍLTÁl| ... m

1 M ^ ^ |-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------