Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.11.a/3)
1960-05-19
r n ; ig6o á.iuő 19-i PB... hiú:: folv t a Bédty :r után JjL»JLQ^=ll0£ZJil:i. üj/. i . ;uő_ : .ÍV. idi ^pnt*. a rület ideolö ;iai um - " -ról móló j eléntés megtargyaluna• öarlóa éti A;; nÍvtársak akár kárén , akár hozzászólás forrnijhbán ” ázóijanak hozzá. áairtcg elvtársi A jelentés megállapítja, hogy a párt uj .ászerveaéae idoolcf-iái cíi .1; árosások közben folyt. 13z v lóban Így is volt, nert az elionforradal iá alatt és után keletkezett eszmei zür-zav r még a jóindulatú* párthoz hü emberekben is bizimytalormgyot keltett. ^Igaz-.van a jelentésnek, amikor azt mondja, hogy a kulturális, tudományos a művészeti élet teröletn a zavar a legí ulyosabb volt. nnnek ©itat abban, találhatjuk meg, hogy az ellenforradalom eszmei ir nyitói ko- 211 többen erről a tér:létről kerültek ki s ezok az emberok 1956-ig úgynevezett persona grnták voltak, egyrészt kom nioista múltjukkái, ou részt mii vészi rangjukkal. Háy Gyula, ^elk Zoltán, 3>«ry li-ioor, fia±x Bo.-ncnyei Ferenc, Mészáros Ági stb. Az ellenforradalom után rengeteg ener;-: itá kellett fordítani az emberek agyában keletkezett zav ros — nézetek tisztázására. Meg kellett találnunk a művészeti intozm nyékén belül azt a magot, amiből a pártot ujja lehetett szervezni a f lé. özekkel az elv táx sakkal is .-okút kellett beszélni, r-m;y. be-, bevon nézetet kellett tisztázni, el kellett határolni őket az olleno g;os befolyásból. Ebből a kis co.ortbál alakult ki nálunk a part aervez-t s ennek legfontosabb feladata volt az ellenséges nézetek leszerelése, a ;hintő többrégében bee üaoteo emberek megnyerése s az ellenséges elemek kiközösítése. Valóban igaza vrm a jelentésnek, hogy legaktívabban ez a munka 1957- és 1958 első fölében történt. Ahogy az egész országban konszolidálódott a helyzet ás ezzel a port tekintély:. a legszéle ebb tömegek között megerősödött, ezzeleg- enes aranyban növekedtek a helyi pártszervek tekintélyei is. A párt helyes és következetes politikájának állandó ismertetése ca né;x:zorü;:itéoe a Jolyozók előtt, azonkívül, hogy e politika holycsséé ;t a gyakorlati életben saját szemükkel is tapanztaltíik, v aziníi <zakón belül a tagság döntő több égé r.Uiabái Ita magát a még fc ^lelhető, tudatosan terjesztett ellenséges nézet tel '--zenben. Ariig idáig elértünk, addig a különböző helytelen nézetek öazzeonupásénak szinhel--'ei voltak a taggyűlések, a c--o?>ortérte ?zle lek, vagy a partonkivüliekkcl tartott megbeszélések. Pld. az Operettszinlr'zban revizionista és ozektáns n sietek coapbak erősen össze. -Egyik oldalon az a !1- v hiúság, hogy iost uír politikai mondanivaló nélküli dar bokát kell, hogy a színház .játszón, a -láoilc oldalon pedig legnerevebkon a direkt politizálást követelték. Itt kellett a pártszervezetnek ideológiai felvilágosító Klinikát végeznie, megmutatva a helyes utat. T2gy érdekes dolog, a sovinizmus, nacionalizmus és szovjetellenesség nem volt komoly problémája az Operettszinháaban a pártszervezetnek, annak ellenére, hogy több színházban ez állandó tárna volt. Érmeik okát abban látjuk, hogy a társulat 17o embere 1953 végén,1956 elején 5 heti . volt a Szovjetunióban a az ottani tapasz '.álatok, a szovjet elvtársiak vendégszeretete, olyan élményeket hagyott az Operettszinház társulatában, hog• • az ilyen ellenséges nézetnek nem volt nálunk talaja. Az Qg;.éb helyv,ölen nézetek tisztázásában elsősorban a Központi Bizottság elvi határozatai, . insodsorban a kerületi pórtbízottáug volt segítségünkre. 1-- — I •* — , . .____________________________________________________________________________— — ■