Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.11.a/3)
1958-06-26
— 1 1 —6— A. szov joto 11 gnesaég ránt a nacionalizmus ceyi* megjelenési formája az oUönforradalom óta jelentős változáson ment át. Kezd.tl durva megnyilvánulások utón /szovjet imperializmus/ nn elő so külpolitikai kórdésok téves megítéléséből fakadó, ferde nézeten, w vannak. /Pl. a forradalom exportja a Szovjetunió részéről a gyarna i népek felé. A szputnylk a háborús helyzetűt^ clczi. ^ A jomdu a ua ' tudatlansága ezekben a kérdésekben nagyszerű lehetőséget teremt a nyilt vagy burkolt ellenséges nózetok hirdetésére. Mindenesetre a Szovjetunió technikai és kulturális eredménye úgy a műszaki, mint kulturális értelmiségi fiatalok között csökkentették a szovjotűllonesség ólét. A Szovjetunió hatalmas technikai orednényei iránt a műszakiak nagy elismeréssel fordulnak. A "Szállnak a dárvák” cinü film a legszélesebb elismerést váltotta ki a szovjet filmművészet irányában. Lóvrovszkij balcttucster, valamint a Lemngrádi Kirov opera, a Ri.htor koncert, a Szovjetunió nagasszinvonalu kulturális fejlődéséről győzte meg őket. Nagyon pozitív hatást váltott ki a szovjet zenei élettel kapcsolatos párthatározat, amely bátran rámutatott egy megelőző hat.ár ozat hibájára. . A nacionalizmus egyik megnyilvánulása a fiatal értelmiségiek között az antiszemitizmus. Bár ennek nyilt hangoztatásával kevéssé találkozunk, különösen a párt és kormány vezetői felé a bizalmatlan- , Ság elhintését igyekeznek ezzel terjeszteni. L demokrácia és diktatúra kérdésében kisobb mert okben az állami élettel kapcsolatban, jobban itt is szakmapolitikai kérdésekben jelentkeznek téves, vagy ellenséges nézetek. Fűlve tik a burzsoá demokráciák urvnovezett szélességét /több port rendszer/ uLu nálunk csak e< én"" "'r van. Az or~u ' 1''' - j.eik, vagy tagadják. Általános ember: 1 bőszéinek, a mindent negbocsájtás polgári jelszavát hangoztatják. Nem ismerik a magyar történelmet, Különösen hiányosak ismereteik a magyar munkásnozgarom fejlődését tekintve, így a pórt és kormány vezetőinek kiválasztódását gyakran az ellenség magyarázza klikkrcndszerrci, karrierizmussal, szovjet kijelöléssel stb, ^ A fiatalok között nagy a zűrzavar a kulturális élet partirányítás óval kapcsolatosan. Elterjedt nézet: a művészet abszolút pusztán az indivic’un tevékenysége ami semmi kapcsolatban nincs a politikai, társadalmi élettel. És ha már nem lehet kikerülni ezt a kapcso- I latot, akkor ezt olyan' közvetettnek állítják be, hogy az teljesen !------------r z-----------* ** _ *_________________________________________________,________________—......■■ ■__ I
