Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.11.a/3)

1958-02-25

A hallgatók többsége most foglalkozik elsőizben ar adott szakágakkal, ;

ugyanakkor pl, a filozófiai útmutatóban közölt vázlat irodalomjegyzék a marxista filozófia elemeinek ismeretet tételezi fel és 6-8 hatro mintegy 4oo oldal, túlnyomórészt klasszikus anyagot jelül nos* A politikai gazdaságtan X. évfolyam hallgat óinak az eiso témához 2 hét cl. ti 23o oldal irodalmat kellett volna feldolgozzanak Marx, Engol és Lenin müveiből,Azonos a helyzet a Magyar munkásmozalom története tanioly*-non.

Egyébként az önálló tanulás tanfolyamnak már csak a neve mar :dt meg, jellegében már az első foglalkozásokon átalakult konferencia.*-.*, sót egyes kollektívák nőm is konferencia, hanem szemináriumi szinvonaion laak. Ugyancsak sok és túl nehéz a Uarxiznus-leninizaus tanfolyam kötelező irodalma, A K.B. határozata szerint e tanfolyam á* alapsorvezeti vezetők éa aktívák száméra indulz. Ütnek ellenére többsége magasa ezekből az elvtársikból áll, honon egyszerű P-^tögokből, J ..m végrehajtották volna is á IC, 3, hct.roz a tagiak ® pontját, akkor is jogos volna a megadott irodalommal kapcsolatos Mralnt, mert alpszervezetőink vezetőségi tagjainak túlnyomó többsége semmilyen ^ pártiskolát nem végzott /891-ből 578-/ ...... , - . , * ö1Aw;_

J ítélésünk szerint minimum 3 hónapos partiakoianak megfelelő elokenzotsség szükséges ahhoz, hogy valaki klasszikus irodalom alapár, képes legyen tanulni és raég Így som kö. nyü Marx, Angola, L nIn -...veinek tanulmányozása,

3 . n azonban rag szkodnak az általuk választott oktató.*! formához ős ha gyengén szerepelnek is, vagy passzívak a foglalkozásokon, igon nr.gv figyelemmel hallgatják a jobban felkészült hallgatok ho*s,-a«ól..cait és a konferencia vagy szemináriumvezető magyarázatát és összefoglalóit.

n~> összes oktatási formákra jellemző, hogy a hallgatók — ritka kivétellel - nem dolgozzák fel a kötelező irodalmat, vagy annak csak egv részét tanulmányozzák át. *»r- elolvasott irodalomból i» csak nehezen tudják kihámozni a lényeget, u fontos elvi kérdéseket. í r :ovósb, elemzik azokat és kapcsolják össze a napjainkban felmerülő pro olt r x^ ical. N hány képző több kollektívától eltekintve non alakulnak ki nagy ^ vitáit az elvi kérdések körül, inkább a fogalmakkal ismerkednek, «z előttük ismeretlen dolgok iránt érdeklődnek, /mi a lassultanizmus, , mi az iaurializaiis, mi az hogy Eiaonhovcr doktrína, mi n Ható,

A Magyar ilunkásnüZgalon története tonfolyanokon inkább a történeti részt tanulják meg és mondják el c. foglnlkozaskon. A ml Iga. tok egyrésze. akik előtt aen teljesen uj ?. tananyag, mart a r tanuljak rcl^ régebben, aktívabbak, de nem veszik át újra a. klasszikusokat, a kor bán tanultakból ‘élnek1’, így a viták eléggé felszínesek. I'■ let masa szorgalmason tanulnak, de aég nem tudnak ricigfolelőon vitatkozni.

II.

A k.3. :.e3tározata a por p :yr ndaauiika k^zó^or^J.á*cn.jiz &ll^n^orra^/lmi ideológia éa a rovizioni’snus^ o\Kniíl..8£ekta^'nizeius_ oa ^—- “tizmufl^klOT'a^t. a S:: ,v;jütunTó

i.mtnT tani««*. s .yc^.to_a8er^ponoK 43C£r.'tS.t,»<lv,1i..-3.&'.SUSÜSSIá jábietoli .fik-ideáét, a. szocialista. tinolTágra.J\ j>rolettx__n_opUtjetko^

nevelést aTXi'tja«

. /.

I . • * --------I

____ • •______._________________________________________________________________________________.___________________— ■ - "- 2 -