Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.11.a/1)
1980-02-23
^m m imi I IMM, ÉM0MS|^ r n- 50 -Elnök ; Megköszönöm a felszólalást Következik hozzászólásra Klotz Miklós a nemzetiségi szövetségek pártszervezetének titkára. Klotz Miklós elvtárs: Tisztelt Küldöttértekezlet ! Sajátos helyzetben működő pártalapszervezet, a Nemzetiségi Szövetségek és Lapok alapszervezete küldöttjeként kértem és kaptam szót. Alapszervezetünk ugyanis a párttagság létszámát tekintve nem nagy, kommunistáink azonban kivétel nélkül országos hatáskörű társadalmi szervezetek és országos terjesztésű hetilapok - a hazánkban élő mintegy 400 ezer nemzetiségi szövetségeinek, lapjainak dolgozói, vezetői. Ezért az alapszervezeti munkában hangsúlyozottabban kapnak helyt egész országunkat, társadalmunkat, szocialista közösségünket érintő kérdések. Ez érthető, hisz a párt egyik fontos belő és külpolitikai aspektusokkal is rendelkező feladatának, a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósitásának érdekében munkálkodunk. Az irányelvekben rögzitett fejlődésben, a társadalmi feladatok megoldásában, népgazdasági céljaink elérésében - úgy érezzük erőnkhöz mérten - a szövetség, a lapok és az ott dolgozó kommunisták aktivan kivették a részüket. Különösen abban, hogy a hazánkban élő német, szlovák, délszláv nemzetiségű dolgozók a magyarországi társadalom egészével, annak részeként munkálkodnak a szocialista haza épitesén. Lenini nemzetiségi politikánk az ország politikai, gazdasági és kulturális fejlődésén, a párt következetes internacionalista politikáján alapul. A nemzetiségi lakosság életét is alapvetően az ország szociálisa iparosodása, a szocialista mezőgazdaság fejlődése, tehat szocialista gazdálkodásunk határozzák meg. A hazánkban élő nemzetiségek sorsa, fejlődése elválaszthatatlan a szocialista társadalom építésének eredményeitől. A nemzetiségek jelentős része ma is falun él, a mezőgazdaságban dolgozik. Életszínvonaluk, eletkörulmenyeik, az általuk is lakott területek fejlődése, ellátottsága azonos az országos átlaggal. A nemzetisegek tehát azonos arányban osztoznak az ország fejlődésének eredményeiben is. A közös sors, a közös munka erősiti a nemzetiségi lakosság és a ! - -.................................f