Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.11.a/1)
1980-02-23
r n- 48 -Antidemokratikus jelenségnek tartom a művészeti közéletben azt, ami a szórakoztatás területén folyik. Nemcsak a szórakoztató műfajokra gondolok, hanem a művészetekben meglévő szükséges szórakoztató elemekre. Sokszor úgy vetik fel a kérdést: művészet, vagy szórakoztatás. Ez abszurdum! Művészet nem lehet meg szórakoztatás nélkül. De ami az egyes sajtóorgánumokban és körökben a szórakoztatás fogalmával kapcsolatban a szórakoztató művészeti elemekkel, vagy szórakoztató műfajokkal, vagy a szórakoztatás egyes reprezentatív személyiségeivel tölbénik, azt enyhén szólva abszurdumnak tartom. Sokszor a szórakozás, vagy szórakoztatás ellen nagyobb indulatok, hevesebb düh kavarog, mint a reakciós állásponttal, vagy nacionalizmussal szemben. Ezt semmiképpen sem lehet demokratikus jelenségnek nevezni, így történik meg azután az, hogyvannak álviták, az van, hogy például a színház területéről szólva, a sajtó évek óta azon vitatkozik, hogy kell-e bérlet a színhazaknál. Egyes szocialista brigádok megveszik a bérletet, de nem mennek el az előadásokra. Nem ez a probléma, hanem az, hogy mit játszanak, miért nem érdekli őket? Vagy ál vitának tartom, hogy a fiatalok az ifjúsági előadásokon nem jól viselkednek, lázonganak, zavarognak, sőt csúzlival lődözték meg a színészeket. Nem arról kell vitatkozni, hogy pedagógussal menjenék-e vagy anélkül, hanem meg kell vizsgálni, hogy tényleg a fiataloknak szól-e az az előadás, azt kell-e nekik adni. Esetleg úgy adják, vagy adjuk, hogy nem ragadja meg őket. A periférikus témakeresésnek és a művészetekben lévő műizgalmaknak egyik oka a sematizmustól való félelem. Tegnap ezen gondolkoztam: tényleg, hány évig tartott nálunk az a bizonyos sematizmus? Nagyon gavallérosan számoltam öt évet, s ettől már 25 éve félnek a művészek. Azt hiszem ez túlzás! L_——----_J