Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.11.a/1)
1980-02-23
Van nekem egy nagytudásu, idős barátom, aki hirdeti, hogy nem az a természetes és magától értetődő, ha minden rendben van, ha az ember egészséges, ha nincsenek gondjai problémái. A természetes - mondja ő - az, hogy nagyon hehéz az élet, az emberi együttélés, a munka megszervaése és végrehajtása, egy uj társadalomépitése. A természetes az, hogy az embernek állandóan küzdenie kell a butaság, a gonoszság, a háborút akarók ellen, A betegségekkel és mindenfajta betegség gyógyításáért. Amikor az ember egészséges, viszonylag jól megy a sora, a munkahelyén nyugalom, az országban béke van - az rendkívüli. Azt hiszem igaza van. És ha ezt mások is vallanák, akkor talán nem törnének le egyesek a mindennapok elkerülhetetlen gondjai miatt, nem torpannának meg már^ az első akadálynál. Tehát véleményem szerint a megoldandó es az esetleg megoldható problémák között élni - természetes közállapot. De nem nevezhetemtermészetes közérzetnek és közállapotnak azt, amire egyes színházak művészei oly gyakran panaszkodnak és amiről mind gyakrabban nyilatkoznak is a sajtóban, rádióban, televízióban. Ez pedig a szeretet, a bizalom, a figyelem, a megbecsülés, a kritika hiánya, amit a szakmai vezetőktől és a felsőbb szervekből igényelnek. Itt nem egyedi, elszigetelt esetekről, nemcsak sértődésekről és színészi manirokról van szó, - biztos ilyen is van - hanem egy döntő fontosságú hiánycikkről, összefoglalva; nevezhetjük gondoskodásnak, törődésnek, melyre rendkívül nagy igény van a müvésztársddalom részéről is. Pozitívnak és majdnem félmegoldásnak tartom, hogy ezekről a dolgokról már beszélünk, elgondolkezunk rajta és keressük rá a megoldást. Én nem vállalkoznék arra, hogy konkrétan megállapítsam ennek a közérzetnek okát, vagy a megoldásra receptet adjak. Ez nagy feladat és sok ember feladata lesz a jövőben. Csak a véleményemet nyilvánítom, mikor csendesen megjegyzem, hogy a művészi területen tapasztalt közállapotot én mégsem látom olyan tragikusnak s ez részemről nem cinizmus. Ez a közállapot, vagy rossz közérzet egy olyan jelenségre hívja fel a figyelmet, ami - bármilyen furcsán hangzik - meg kell, hogy erősítse bizalmunkat a ml társadalmunk Igazságában. 1—-------------------------- r. ___ -■ -______________________- - - - --........- - ' ~ - ' ---- — - - - -Í—I—<——————J-r ~i- 36 -
