Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.11.a/1)
1970-10-17/1
- 16 -matára, így annak meghatározására Is, hogy milyen fejlődés várható a kutatótól, milyen segítséget kell nyújtani a nyelvtanulásban külföldi tmulmányutakká. , szakmai, ideológiai továbbképzésben, a tudományos folyóiratok megszerzésében* Ezek a módszerek lehetővé tettek, hogy a kutatásokat eredményként könyvelhetjük el, és ebben is nagy ösztönzést és segítséget adott számunkra az irányelvek. Egy jelenségre - mellyel a beszámoló is foglalkozik - fel kell hívni a figyelmet, és ez a fluktuáció, mely sajnos nálunk is jelentkezik a fiatalok körében. Ez a jelenség a ku-tetéállomány megmerevedési tendenciáját eredményezi. A fiatalok körében észlelhető fluktuációt nem mondhatjuk egyértelműen negatív jelenségnek, mert az he3y es, ha a fiatal felismeri, hogy más munkáteíü — létén eredményesebb munkát tud végezni. De ez a jelenség előtérre be állította a mi felelősségünket, a pártszervezet, a szakmai vezetés, az idősebb kutatók felelősségét, hogy vajon megtettünk—e mindent a fiatal kezdő kutatók segítésére. Meg kell mondani, hogy nem voltunk elég következetesek, céltudatosak ebben a munkában. Teljesíthető feladatokat kell adni a fiataloknak, hogy azok eredményesen meg tudják oldani azokat, rendsze reson ellenőrizni kell és segíteni őket munkájuk közben. Célunk az, hogy a fiatalokból ne csak egyszerűen szakembereket, hanem kommunista szakembereket neveljünk. Megjegyzem itt, hogy főként középiskolai tanárok bekapcsolásával sikerült kielakitqni eredményesen dolgozd külső munkatárs-hálózatunkat és ez nagymértékben megkönnyíti a kutatóállomány káderutánpótlását# Az irányelvek számos elméleti megállapitáeái is átmentek a köztudatba. Kutatóink egyértelműen felléptek a marxizmus-leninizmust támadó ideológiai ellen. A kutatási szabadság elve egyértelműen helyeslésre talált, ugyanakkor fokozta a kutatók felelősségérzetét, természetesnek tde intik a kutatás és e politika szoros kapcsolatát. A kutatási szabadság nem jelenthet feltétlen közlés-szabadságot* Természetesnek tekinti, hogy az intézeti vezetés intézkedése nyomán elkészült tudományos munkák, térképábrázolások alaposabb szűrés után kerülhetnek csak közlésre, publikálásra. Kedves Elvtársak ! A tudománypolitikai i rány elvek megvalósításának folyamatában elért eredmények mellett, gondjaink is vermác • Haladásunk gyorsabb ütemét feltételezi, hogy egy sor állami, akadémiai intézkedés, végrehajtás, utasítás ne várasson megára. Ezek közül többet szeretnék megemlíteni, mely fcglelkoztetja az embereket, nevezetesen a szerződéses munkaviszonyra való áttérés, illetve exmek kialakítása# A vezetőknél ez rendben van, nem ia okozott különösebb gondot, de a kutatóknál egzisztenciális kérdésként meríp.t fel. Ma még gondot jelent az is, hogy az uj kutatási koncepció kialakítása után egyes munkatársak hogyan, milyen mértékben kapcsolódhatnak be országosan is a meghatározott fő kutatási témák #4na»e»is?ee megoldásába, hogyan történik és mekkora lesz a kutatási témák finanszírozása. Gondjaink között szerepel, hogy eddig nem tudtuk elérni gyümölcsözően, hogy a külföldi tanulmány tdfcakat a jövőben szorgalmazzák a kutatókollektlvák előtt tartalmas beszámolókkal. Keveset léptünk az elvi módszertan kialakításában. Gondjaink közé tartozik az adatszerzés nehézkes, ■ költséges volta és a nyomdai kapacitás szűkös kerete, hosszú át]— _ _ I "* ___.___._________________________________________,____rr : : :—~mmm.----.—M__ r n
