Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.11.a/1)

1970-10-17/1

- 16 -matára, így annak meghatározására Is, hogy milyen fejlődés vár­ható a kutatótól, milyen segítséget kell nyújtani a nyelvtanu­lásban külföldi tmulmányutakká. , szakmai, ideológiai tovább­képzésben, a tudományos folyóiratok megszerzésében* Ezek a mód­szerek lehetővé tettek, hogy a kutatásokat eredményként könyvel­hetjük el, és ebben is nagy ösztönzést és segítséget adott szá­munkra az irányelvek. Egy jelenségre - mellyel a beszámoló is foglalkozik - fel kell hívni a figyelmet, és ez a fluktuáció, mely sajnos nálunk is jelentkezik a fiatalok körében. Ez a jelenség a ku-tetéállomány megmerevedési tendenciáját eredményezi. A fiatalok körében ész­lelhető fluktuációt nem mondhatjuk egyértelműen negatív jelenség­nek, mert az he3y es, ha a fiatal felismeri, hogy más munkáteíü — létén eredményesebb munkát tud végezni. De ez a jelenség előtér­re be állította a mi felelősségünket, a pártszervezet, a szakmai vezetés, az idősebb kutatók felelősségét, hogy vajon megtettünk—e mindent a fiatal kezdő kutatók segítésére. Meg kell mondani, hogy nem voltunk elég következetesek, céltudatosak ebben a munkában. Teljesíthető feladatokat kell adni a fiataloknak, hogy azok eredményesen meg tudják oldani azokat, rendsze reson ellenőrizni kell és segíteni őket munkájuk közben. Célunk az, hogy a fiatalok­ból ne csak egyszerűen szakembereket, hanem kommunista szakembe­reket neveljünk. Megjegyzem itt, hogy főként középiskolai tanárok bekapcsolásával sikerült kielakitqni eredményesen dolgozd külső munkatárs-hálózatunkat és ez nagymértékben megkönnyíti a kutató­állomány káderutánpótlását# Az irányelvek számos elméleti megállapitáeái is átmentek a köz­tudatba. Kutatóink egyértelműen felléptek a marxizmus-leninizmust támadó ideológiai ellen. A kutatási szabadság elve egyértelműen helyeslésre talált, ugyanakkor fokozta a kutatók felelősségérze­tét, természetesnek tde intik a kutatás és e politika szoros kap­csolatát. A kutatási szabadság nem jelenthet feltétlen közlés-szabadságot* Természetesnek tekinti, hogy az intézeti vezetés intézkedése nyomán elkészült tudományos munkák, térképábrázolások alaposabb szűrés után kerülhetnek csak közlésre, publikálásra. Kedves Elvtársak ! A tudománypolitikai i rány elvek megvalósításá­nak folyamatában elért eredmények mellett, gondjaink is vermác • Haladásunk gyorsabb ütemét feltételezi, hogy egy sor állami, aka­démiai intézkedés, végrehajtás, utasítás ne várasson megára. Ezek közül többet szeretnék megemlíteni, mely fcglelkoztetja az embereket, nevezetesen a szerződéses munkaviszonyra való áttérés, illetve exmek kialakítása# A vezetőknél ez rendben van, nem ia okozott különösebb gondot, de a kutatóknál egzisztenciális kérdés­ként meríp.t fel. Ma még gondot jelent az is, hogy az uj kutatási koncepció kialakítása után egyes munkatársak hogyan, milyen mér­tékben kapcsolódhatnak be országosan is a meghatározott fő kuta­tási témák #4na»e»is?ee megoldásába, hogyan történik és mekkora lesz a kutatási témák finanszírozása. Gondjaink között szerepel, hogy eddig nem tudtuk elérni gyümölcsözően, hogy a külföldi ta­nulmány tdfcakat a jövőben szorgalmazzák a kutatókollektlvák előtt tartalmas beszámolókkal. Keveset léptünk az elvi módszertan kiala­kításában. Gondjaink közé tartozik az adatszerzés nehézkes, ■ költséges volta és a nyomdai kapacitás szűkös kerete, hosszú át­]— _ _ I "* ___.___._________________________________________,____rr : : :—~mmm.----.—M__ r n

Next

/
Thumbnails
Contents