Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.11.a/1)
1970-10-17/1
Igaz, hogy 8 pártkáderek nemegyszer úgy érzik, hogy hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Egyes szolgálati vezetők munkájukat illetően túlzott igényekkel lépnek fel velük szemben és ez esetleges hiányosságot, mulasztást olykor a kelleténél súlyosabban Ítélik meg. Ezt a következtetést is igaznak érzem, de mint a pártfunkciótól való huzédozás okával nem érjük be, ennél lényegesen többről van sző, annál is inkább ismétlem, mert a gazdasági mechmizmus bevezetése előtt is jelentkezett már ez a tünet. Érdemes lenne tehát az a bizonyos hátrányosabb helye etbe kerülést megvizsgálni. Szerintem a pártfunkciót betöltő elvtársak védelmének lagymatagságával többször érvelnének az illetékes elvtársak mint az anyagiakat érintő hátrányosabb helyzetben. A pártkáderek utánpótlása problémájához vetem fel a szakszervezeti munkát is, ami megitélésem szerint lehet, hogy elfogultság, a pártkáderek nevelésének egyik legjobb iskolája, különösen a politikai, mozgalmi munka gyakorlata szempontjából. Amennyire szivosen ve/-v szik, hogy a pártszervek nagy része fontos pártmunkának tekinti tagjainak szakszervezetekben való tevékenységét , még szívesebben vennénk a szakszervezeti munkából a pártká<"erekké való fejlődés ténye feletti megelégedettséget. A pért a káderek utánpótlása szempontjából forditson több figyelmet a szakszervezeti munkába! 1 résztvevőkre. Állítom, hogy azonnal kevesebb lesz a pártkáderutánpótlás kérdése. Most pedig a saját kaptafámhoz térek. Nem tagadom, belőlem elégedetleásl&et váltott ki a jelentés művészeti pártszervezetekkel kapcsolatos része. Nehogy félreértsenek, gyorsan hozzáteszem, teljes mértékben egyetértek a problémák felvetését kísérő és tetéző bíráló mególlápitásokkal. Tehetem ezt ezért is, mert nem olyan régen, mint a kerületi Párt-végrehajtébizottságának tagja, magam is tapasztaltam 4 éven keresztül, hogy a kerületi Pártbizottságnál magasabb szinten a művészeti pártszervezetek helyzetének, gondjainak, problémáinak számbavétele ás móltdnyolása nem jslen* — tőségének és fontosságának megfelelően történik és ebből eredően ! az elvi irányításuk, gyakorlati istápolásuk i3 bizony eléggé hiányos, holott mint a jelentés is jelzi, sűrűn találjuk magunkat szembe olyan kérdésekkel, melyekre kielégítő módon elapszervezeti, de még kerületi szinten sem lehet választ adni, mint az előttem szóló elvtára is említette. Kedves Elvtársak I Ha Író is vagyok, akkor sem vonom kétségbe iparunk, mezőgazdaságunk, bel- és külkereskedelmünk stb. fejlesztése fontosságának elsődlegességét. De az viszont már elégtelenséggel tölt el, hogy a szükséges szocialista tudatformálást segítő és , erősítő művészetek szerepét, főleg gyakorlati vonatkozásokban kicsit alábecsüljük. A művészetek helyzetének, különböző eredményeinek^ vagy eltorzulásainak diagnózisával olykor találkozunk. \ Az állást foglaló,termivelókat is meghatározó irányelvekben sincs hiány, mint ahogyan a X. pártkongresszus irányelveinek ide vonatl kozó pontja g«Ae gondolom mindannylunk megelégedését kiváltja. Idézem: Továbbra is népünk és az emberiség alepvető kérdéseiben pártosan állást foglald, szocialista-reálista mozgalom érdeke a művészet támogatása. A marxista-leninista kritika szellemében a művészeti fórumoknak az eddiginél hatékonyabban, határozottabban fel kell lépniük a különböző helytelen nézetek ellen és arra kell törekedniük, hogy azok megfelelő elvi vál&sztb&n részesüljenek. Kedves Elvtársak ! Nem ismerem annyira az összes művészetek |----------------------------“ - - f . r, _ ___ _ ______ .________■ _____ — - 8 r n 1
