Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.11.a/1)
1962-10-07
r- * n A szövetkezetek esetében rosszabb a helyzet. Itt a gépállomány alapját régi, agyonhasznált gépek alkotják. A műszaki fejlesztési alap minimális, az uj gépek beszerzési lehetősége csekély. A megoldás itt a dolgozok öntevékenysége és a munkafolyamat szervezet— tebbé tétele. Ez utóbbi terén a szalagszerü termelés bevezetése számit néhány szövetkezetünk esetében komoly sikernek. Különös sajátossága a szövetkezeti munkának az, hogy a kiadott és a felsőbb szervek által jóváhagyott termelési tervhez egyik évben sem biztosítják a szükséges anyagot. Szövetkezeteink mégis teljesítik éves tervüket és az enhez szükséges anyag végső soron mindig rendelkezésükre áll. Az államilag nem biztosított anyagot kénytelenek különböző mellékcsatornákon biztosítani. Ezzel kezd nálunk kialakulni a fekete kereskedelemnek egy mindenki által ismert és hallgatólag támogatott, legális változata. Ez tűrhetetlen és ezen az állapoton minél előbb tervszerűbb anyaggazdálkodással kell segiteni. A kerület üzemeinél a múltban darabbérben ledolgozott órák száma mintegy 5o /o-nyi volt. Az 1961 junius 5o-ig végrehajtott normarendezéssel ez az arány már 6o-65 %-ra emelkedett. A normarendezés során lényegében a vasipar területén ebben a tekintetben a legnagyobb a fejlődés A normarendezéssel egyldőben elkészített vesztességidő • tanulmányokat sem a gazdasági vezetés, sem a pártszervezet nem használta ki eléggé. Több vállalatnál 2o-3o % vesztességidőt is feltártak, mely egyrészt vae&be*ség-i hibából, másrészt a munkások hibájából adódott. Ezek megszüntetésére nem történtek szervezett intézkedések. A munkanormákat tehát rendezték és helyesen a normák ellenőrzése állandóan napirenden van. Nem értünk el eredményeket azonban az anyagnormák és a készletnormák betartass területén. Pedig anélkül sem a termelés olcsóbbá tétele sem pedig az anyaggazdálkodás célszerűsége és a készletek helyes elosztása nem biztosítható. Jelentős eredménynek tartjuk azt, hogy a kerületi PB. vizsgálata óta az 1959 évi 855 000 túlórával szemben I96I évben a túlóra felhasználás I80 000 óra volt. Ez egyrészt az Írén;,itó szervek szigorúbban előirt tuloragazdálkodásának, valamint a vállalatok helyesebb bér- és létszámgazdálkodásának tudható be. I" - ^ I _ ^________________________________________________________________________—___________-____________________— ■ "____
