Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.11.a/1)
1959-10-17 - 1959-10-18
A kulturális területen dolgozó érteim ség átnevelősében nem kis eredményt értünk el. Nagyon egyetértek azokkal, akik aláhúzták, ho^v az Operában, Jfőis kólákon meg óriási a feladat, ami előttünk all. Hol tartá ma az értelmiség? Kis része párttag, kis részé szimpatizáns. vna kis része, mely kifejezetten burzsoé értelmiség. A zöme sem ez. sem az, valahol a kettő között van. Tőlünk függ, hogy előre mennek! vagy hátra. Ha előre megy, milyen gyorsan megy előre. TMeg gyorsitanl az értelmiség szocialista átneveléset, az uj szocialista ertel« miség nevelése ez lényegbe vágó feladat, kulturális fejlődésünk szempontjából. Művészeti területen a művészeti szövetségek megalakítása elősegíti a fejlődést. Ma már ilyen kollektíva, szövetség hiánya féket ielént az előrehaladásban, mert nincs egy olyan lárum, ahol párttagok és pártonkivüliek, marxisták és nem marxisták találkozhatnak. Lépvén szervezeti keret ahol összetudnak jönni, ideológiai és politikai viták vannak. A művészeti kérdések megvitatásán^keresztül a pártszervezetek tudják a tagokat politikailag is befolyásolni. Mit jelent az írószövetség létrehozása? Vannak, akik félnek, hogy ui vonal érvényesül, vannak, akik ürülnek, hogy uj vonal fog érvényesülni az irodalom politikában. A művészeti szövetség újjászervezése nem valami uj vonalat jelent, Nem lesz uj vonal. A ynugtalanok ne féljenek, a csüggedők ne reménykedjenek, hogy valami változás lesz pirtunk politikájában. Továbbra sem fogjuk túrni, hogy kommunistákat, azért mert mindenben a párt mellett altnak - hajlamosak rossz szakembernek minősíteni. Gyakran nem előnyt, hanem hátr n t jelentett kommunistának lenni. *z főleg 1957-re volt jellemző, de előíródult még az utóbbi időben-is jelenseg. Ilyen nem turunk. Azzá sem értünk egyet éa fellépünk ellene* ha kommunista elvtársikat pártérdemeik lapján gondolnak egyesek szakmailag ill^^elen elonyö^oz juttatni. Szó volt arról, hogy egy elvtárs munkasori verteit be ment lakásügyét elintézni. Előfordul ez kulturális területen is, hogy alvtársak érdemrenddel a mellükön szeretnének ilyan előnyökhöz jutni, amit szakmai felkészültségük nem indokol. Ezzel mi a legh tározottabban szembe állunk. A maximális erőfeszítéseket tesszük s azok számára, akiket a pártmunka háttérbe állított oly^n partonkivuliekkel szemben, akik csak szak ai ismeretekkel foglal znak, itt vagyunk részrehajlók és a kedvező felkelek maximumát adjuk meg. Ilyen pl. hogy a Szovjetunióba kiküldött aspiránsok közül 32-ból 3o párttag* A kommunisták számára jó szakmai lehetőseget kell biztosítani fejlődésünkre• Azzal szeretném befejezni: az értelmiséginek, a kulturális területen dolgozóknak pártatlan lehetősegeik vonnak. Néha még mi kommunisták sem vagyunk tudatéban nagy lehetőségeinknek. A marxizmus tekintélye megnövekedett. A kultúra művelőinek a zöme másképen tekint a marxizmusra mint 1936-ban. A Szovjetunió páratlan tudományos eredménye, Kína óriási előretörése, nem utolsó sorban a mi pórt unitnak elért nagy eredmenye a pár tonkivuMek előtt erősítik a marxizmus hitelét. Az, hogy a holdraketa elvitte a tudomány eisŐ virágát a holdra, azzal egyidejűleg viszi be az emberek fejtbe a marxizmus gondolatát. Legyenek az elvtársak tudatában ennek a jó - ' hetőségnek, adjon ez számunkra optimizmusnak azt a tudatat, ami továbbra elősegiti a kommunistákat a munkába. Ha mi kulturális erdeiemben realizálni tudjuk a lehetőségeket, nagyon eredményes lehetőségek, nem szégyenkezve tekitnük vissza, érezzük, hogy mind azok az eredmények.. , amit a szocialista tábor a Szovjetunió, kma eler és az összes szocialista táborokban bekövetkeaett, az a mi eredményünk is. ORS7.AGO»^VÉLTÁ* 1 - — —-----------I * _____. _________________________________________ ...... ...... i r n1 _ 33 _
