Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.10.a/11)
1984-09-06
r tó el. A befejezetlen állomány, ill. előre beszerzett anyagok finanszírozásához megfelelő nagyságrendű forgóalapot képezhettünk, amely egyúttal lehetővé tette évközben a pénzügyietek zavartalan lebonyolítását, a Kiadó tartós fizetőképességének megőrzését. Az elmúlt két év során realizált nyereségből a vállalat folyamatos müköuéséhez és működtetéséhez szükséges fejlesztési alap képzése vált lehetővé. Belső struktúra, személyi_é§_tárgyi_féltételek A Kiadó megszervezése - a műszaki osztály aellett lektorátus és gazdasági osztály létrehozása - az alapítást kővető két hónapban ment végbe, 1982. március 1-ig befejeződött. Viszonylag hamar kialakult az egyes osztályok kapcsolati rendszere, az újonnan jött munkatársak gyors beilleszkedése réven egységes kiadói kollektíva szerveződött. A. 23 munkatárs közül /? férfi, 16 nő/ 13 rendelkezik felsőfokú, 8 középfokú végzettséggel, 2 fő fizikai dolgozo. Az életkort tekintve 30 év alatti 2, 30-40 év közötti 10, 40-50 év közötti 7, 50 év feletti 4 dolgozó. A Kiadó dolgozói közül 4 munkatárs az MSZMP, 18 a Nyomda, a Sajtó, a Papíripar Szakszervezetének tagja. A belső struktúrát a .2. sz. melléklet szemlélteti. A kis létszámra való tekintettel egy-egy munkatárs többíéle funkciót tölt be: például az igazgató egyben irodalmi vezető és főszerkesztő, a szerkesztőségi titkár egyben propagandista, s a szerzői jogok ügyintézője, a kalkulátor egyben számlaellenőr és raktáros, a könyvelő egyben munkaügyi előadó, SZTK ügyintéző és bérszámfejtő stb. /Nincs külön státusz többek között a következő munkakörökre: gépíró, irattáros, statisztikus, telefon-, telex-, xeroxgépkezelő./ A munkatársak kapacitása maximálisan kihasznált: 1983-ban 1 állományi dolgozó által megtermelt termelési érték több mint 2,5 millió Ft, az 1 fo által^ megtermelt nyereség 390 ezer Ft volt. Jellemző adatnak tartjuk azt is, hogy egy szerkesztő 130, többségében rendkívül munkaigényes szerzői ivet szerkeszt meg egy év alatt, egy műszaki szerkesztő 180 kiadói ivet gondoz /a terjedelmi különbség abból is adódik, hogy a műszaki szerkesztők a más kiadókkal közösen megjelentetett müvek kivitelezésével is foglalkoznak/. Ez a norma a kiadói átlagnál jóval magasabb. ÁL ~ ------I
