Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.10.a/11)
1984-06-20
r n ’ - - 11 -i a az ideológia e konfliktusok "végigharcolásának" elméleti eszköze. A marxizmus klasszikusai mindig is egy konfliktuselmélet keretében értelmezték a társadalmi problémákat. Ebből adódik, hogy ha valóban szemléleti változást, hatékonyabb politizálást kívánunk elérni az ideológiai hadszíntéren akkor az ideológiai munka középpontjába a társadalmi ellentmondások, konfliktusok kérdését kell állítani. Mindenekelőtt számításba kell venni azokat a konfliktustípusokat, amelyek társadalmunk életének reprodukciós folyamataiban fellépnek. Ez nem spekuláció, és nem empirikus kérdés. Léteznek olyan tudományos elemzések /társadalmunk szerkezetváltozásáról, az életmódról, értéktudatról, a helyi^ társadalom érdekkollizióiról stb./, amelyek a politikaiideológiai szükségletek számára tudományos alapot, kiindulópontot adnak. Ez az anyag olyan tendenciákat is megragadott, amelynek alapján nemcsak a jelen konfliktusai értelmezhetők, hanem a várható, jövőbeli problémákat is jelzik. A feladat a konkrét helyzettudat és a klasszikus elmeleti hagyomány /konfliktuselmélet/ összeötvözése. Hogy mit, és hogyan kell oktatási és propagandaanyaggá formálni, az a szocializmust épitő társadalom lényegi ellentmondásainak és várható konfliktusainak kell meghatároznia. A tanárok többsége azt javasolja, hogy csökkenjen az előadások száma és aránya, 15 fős létszámú kiscsoportokban folylyék az oktatás, mert csak igy lehet valóban vitatkozó, világnézetet erősitő nevelőmunkát végezni. Az esti egyetemi hl tata. . -•*— - _fa_fa_ _ , _ ._ ,_- .... — ^__ ^ — —