Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.10.a/11)

1984-06-20

r n ’ - - 11 -i a az ideológia e konfliktusok "végigharcolásának" elméleti eszköze. A marxizmus klasszikusai mindig is egy konfliktus­elmélet keretében értelmezték a társadalmi problémákat. Eb­ből adódik, hogy ha valóban szemléleti változást, hatéko­nyabb politizálást kívánunk elérni az ideológiai hadszín­téren akkor az ideológiai munka középpontjába a társadal­mi ellentmondások, konfliktusok kérdését kell állítani. Mindenekelőtt számításba kell venni azokat a konfliktus­­típusokat, amelyek társadalmunk életének reprodukciós folyamataiban fellépnek. Ez nem spekuláció, és nem empi­rikus kérdés. Léteznek olyan tudományos elemzések /társadalmunk szerke­zetváltozásáról, az életmódról, értéktudatról, a helyi^ társadalom érdekkollizióiról stb./, amelyek a politikai­ideológiai szükségletek számára tudományos alapot, kiin­dulópontot adnak. Ez az anyag olyan tendenciákat is meg­ragadott, amelynek alapján nemcsak a jelen konfliktusai értelmezhetők, hanem a várható, jövőbeli problémákat is jelzik. A feladat a konkrét helyzettudat és a klasszikus elmeleti hagyomány /konfliktuselmélet/ összeötvözése. Hogy mit, és hogyan kell oktatási és propagandaanyaggá formálni, az a szocializmust épitő társadalom lényegi ellentmondásainak és várható konfliktusainak kell meghatároznia. A tanárok többsége azt javasolja, hogy csökkenjen az elő­adások száma és aránya, 15 fős létszámú kiscsoportokban foly­­lyék az oktatás, mert csak igy lehet valóban vitatkozó, világnézetet erősitő nevelőmunkát végezni. Az esti egyetemi hl tata. . -•*— - _fa_fa_ _ , _ ._ ,_- .... — ^__ ^ — —

Next

/
Thumbnails
Contents