Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.10.a/11)

1981

r n-5-tározta meg: ilyen irányban hat az ütemes munka feltételeinek megteremtése, a termelékenység növekedeset gatlo tényezők elhárítása, az épületek határidőre történő és jó minőségű átadása”, stb. A Technoirapexnél viszont tudatosan különbséget tesznek a helyi feladatokra történő mozgésitás és a népgazdasági, illetve a párt gazdaságpolitikája érdekében folyó agitáció között. Figyelemreméltó azonban, hogy mig az ^ előző világos, jól körvonalazott és munkatervben rögzített,

az utóbbi - nem egyedülállóan - formális es altalánossagokban mozog. Erre utalnak az erről nyilatkozó szavai is: "A gazdaságpolitikai agitáció, eléri azt az eredményt, hogy feltárja az alapvető követelményeket és fő összefüggéseket".

II. Az agitáció raódsz erei

1. Az agitáció módszerei változatosak: leggyakoribb formája a taggyűlés, a pártcsoport-értekezlet, a szabad pártnap, az időszakonként rendezett * gazdaságpolitikai konzultációk,

f—n nagyaktivák, üzemi sajtó és a politikai vitakörök, ez utóbbi- ahol eredményesen működik - eleven forma a párttagok és a pártonkivüliek eszmecseréjéhez. Módszere fejlődött, a résztvevők aktivak, kötetlensége valódi vitára ad lehetoseget.

Több helyen viszont kifogásolták, hogy korszerűtlen a tananyag, egyes térnák feleslegesen ismétlődnek, gyenge a vitakör vezető felkészültsége. Az is gyakori, hogy - a statisztika javítása érdekében - egyeseket ugyanarra a témakörre ismételten beiskoláznak, ahol többé-kevésbé ugyanazzal a tananyaggal találkoznak.

2. Amikor a pártszervezetek az agitációban a dolgozó rétegek szerint differenciálnak, természetszerűleg hatásosabb

L——^— I