Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.10.a/10)
1985
A fővárosi ifjúság eszmei, politikai, erkölcsi állapota, világnézetére és magatartására ható tényezők Az ifjúság idelőgiai, politikai állapotát alapvetően a társadalomban haté eszmék, az idősebb nemzedék példája, közéletig erkölcsi normái határozzák meg. A fővárosi ifjúság nagy többsége természetes közegének tekinti a szocializmust, helyesli céljainkat, a szocializmus építésének hazai gyakorlatát, de gondolkodásuk, magatartásuk nem válik automatikusan szocialistává. Az ifjúság tudati állapota nem homogén. Az uralkodó pozitiv elemek mellett eszmei, politikai, erkölcsi, állapotukra, aktivitásukra, társadalmi céljainkhoz, értékeinkhez való viszonyukra jellemző egy társadalmi,világnézeti, értékorientációs és egzisztenciális bizonytalanság. Sokukban - elsősorban a felsőfokú intézményekben tanulók és az értelmiség körében - ideológiai és politikai kételyek fogalmazódnak meg a szocialista fejlődés perspektíváiról, gyakran a társadalmi, politikai cselekvést vezérlő elvek érvényesüléséről, esetenként helyességéről. A fejlődés, a távlatok megítélésében zavaró tényezőként jelentkezik körükben népünk, nemzetünk történelmének nem kellő mértékű és mélységű ismerete, jelenünk ellentmondásai és feszültségei, valamint az uj kérdésekre adandó marxista válaszok késése, illetőleg elmaradása. A fiatalok egy része "magára marad" vagy a szervezetek "túlszabályozott" működésének hatására a kibontakozás, az aktivitás lehetőségét az úgynevezett nem intézményesített keretek között keresi. Vannak akik az elfogadott normákat, értékeket bíráló viselkedésmódok felvételével láthatóan elkülönülnek a társadalom intézményes formáitól. Nem csökken azoknak a fiataloknak a száma, akik az ellentmondások feloldását a vallásban keresik. Nem hagyhatjuk figyelmen kivül, hogy a fiatalok egy részére hat a burzsoá propaganda. Növekszik a közömbös rétegek aránya; erősödik az individualizmus, az anyagiasság; gyakoribb a türelmetlenség, a kiábrándultság; emelkedik a beilleszkedési zavarokkal küszködő fiatalok száma. A fővárosban is magas a veszélyeztetett környezetben élő fiatalok száma, melynek oka legtöbbször a rendezetlen családi háttér. Az utóbbi évtizedben fokozódott l - — — i- 7 -II.
