Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.10.a/10)
1984-11-14
—^1 Egyre jellemzőbb a tapasztalatok helyi politikai hasznosítására való törekvés, ami felerősítette a visszacsatolás iránti igényt. E munkában az öntovókenysóg, a következetesség sok kívánni valót hagy maga után. d/ Az üzmokbon, intézményekben folyó közművelődési munka Az utóbbi öt évben javult a körűiéiben lévő vállalatok, intázmények dolgozóinak általános, politikai éo szakmai műveltsége, emolkodott iskolázottsági szintje. Az országos fö és a budapostí átlagot is meghaladó a felsőfokú végzettséggel ós a tudományos fokozattal rendelkezők száma. 1980 óta 13.400-ról /7,2 %/ 9,000-ra /5,2 %/ csökkent a kerületben lévő vállalatoknál dolgozó általános iskolai vógzottsóggol nem rendolkezők száma. A müvolődésben résztvevők körét bevitette a rádiózás ós a televíziózás általánossá válása. A művelődési-igényok át rendeződtök & mognőtt az érdeklődés a mindennapi életben /munkában, közéletben, háztartásban, stb./ közvetlenebbül hasznosítható ismerőiek, valamint n szabadidő eltöltését segítő szórakoztató célzatú kulturális termékek ós szolgáltatások iránt. A gazdasági nehézségek, az életszínvonal stagnálása, a túlmunka lehetősége erősen rontotta a munkahelyi közmüvolődös ^ feltételeit, esélyeit. A munkahelyi művelődésben általában negatív tendenciák érvényesültek. A nehezebb gazdálkodási körülmények, a sok helyen aggasztó munkaerőhiány kiélezte a vállalatok közvetlen ós hosszabb távú érdekei közötti ellontótot, molybon egyfelől igény a kvalifikáltabb munkaerő, másfelől viszqnt törekvés az, hogy a dolgozók no szakadjanak ki n termelésből. A dolgozók sem érdekeltek a tanulás, o nagyobb szakmai tudás megszerzésében, n művelődés anyagilag rövid távon hátrányos helyzetet io eredményezhet. A munkaholyi közművelődés főként a munkához szükséges szakoktatásra ós a kulturális rendezvényekre korlátozódott. tó 4 6
