Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.10.a/10)
1984-09-24
r n- 7 — A beszámolási időszak végén 72 %-ra - a pártapparátusban 97 ,-ra - nőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ez mindkét vonatkozásban 10 % körüli fejlődés eredménye. A felsőszintű vezetők 95 %-a, a középszintű vezetők A —'> es az alsószintű vezetik 39 .„-a végzett főiskolát: vagy egyetemet:. A nők végzettségi szintjét a közép- és alsószintű vezetői kategóriákban meghaladja a férfiakét. ........... A fejlődést mutatja, hogy mig a vizsgált időszak elejen 4 io felső vezető mindössze alsófokú végzettséggel rendelkezett, napjainkban e vezető állománynak csak 5,4 %-a nem rendelkezik felsőfokú végzett séggel. A vezetők mintegy 7 %-a két vagy több diplomás. Az állami iskolai végzettség javulása mellett dinamikusan javult a szakmai felkészültség is. Ezt a kedvező irányú strukturális változások mellett segítette a korszerű ismereteket nyújtó továbbképzési formák sora, amelyekben évente mintegy 460 vezető /az állomány 18 %-a/ vesz részt. További 11 % egyéb, nyelvi vagy speciális szakmai képzést nyújtó tanfolyamokon képzi magát. ^ , , Valamennyi továbbképzési forma figyelembevételevei megállapítható tehát, hogy a vezetők 57 %-a korszerűsíti vagy bővíti ismereteit. A gazdasági fejlődés, a gazdálkodás irányításával és szervezésevei kapcsolatos követelmények dinamikus továbbképzési gyakorlatot követeltek meg a vállalatoktól és intézményektől. Az e szinten egyre növekvő számban jelentkező továbbképzési formák és cél tanfolyamok fontos szerepet töltenek be a vezetők ismereteinek gyarapitasaban. Ugyanakkor az OVK, az ágazati továbbképző intézmények, valamint a vállalatok tanfolyamai közötti munkamegosztás rendkívül kezdeti stádiumban van. A fejlődés által meghatározott objektiv körülmények Ösztönző hutására' növekszik az önképzés szerepe az új megoldási módok, a tudományos technikai fejlődés eredményeinek megismerésében és elsajátításában. A vezetők kiválasztásánál az általános műveltséggel kapcsolatos követelmények mellett mind nagyobb teret kap a korszerű ismeretek birtoklásának és konkrét alkalmazásának készsége. Különösen azokon a területeken ahol már alapkövetelmény ezen ismeretek gyakorlati hasznosítása. . Erősödik a szakmai követelmény olyan differenciált megközelítese,^ amely a kiválasztás és a felkészítés során az alsó- és középvezetői szinteken a speciális szakmai képzettséget helyezi előtérbe. A szakmai alkalmasság egyre jelentősebb elemeként növekszik - de távolról sem az igényeknek megfelelő mértékben - a nyelveket beszélő vezetők száma, különösen a külgazdasági kapcsolatokkal * rendelkező, azok fejlesztésében érdekelt vállalatoknál es intézményeknél . i. 10 \ — \ ** * 1, . ■„ _ ... . . ______
