Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.10.a/9)
1988-01-13
r n- 5 -A beruházási piac. beszűkülése az építőipar számára igazi versenyhelyzetet teremtett, de sajnos sem a szerkezet gyártóipar, sem a háttéripar nincs verseny helyzetben, sőt monopol helyzetben van. Ez a helyzet számtalan esetben szinte megoldhatatlan problémákat okoz és ezek szintén jelentős költség-többletet okoznak. Ezekben az esetekben szerződéses fegyelemről beszélni sem lehet. A piaci helyzet a vállalatok termék szerkezetét is átalakította, mert a korábban épitménycsoportokra szakaszolódon tervező és kivitelező vállalatok, ma már a kapacitások lekötése és eredményes működésük érdekében nemcsak a korábbi profilúknak megfelelő munkát végzik, hanem mind arra vállalkoznak, amit eredményesen el tudnak végezni. Ez egyben az átfutási - megvalósítási - idők jelentős csökkenését is eredményezte. A kerületi építőipari szervezetek pénzügyi helyzete általában megfelelő, bár a rövid lejáratú forgóeszköz hitelállomány nőtt. Speciális helyzetben vannak azok a szervezetek, akik a korábbi években jelentős közel-keleti exportot teljesítettek, mert e körben jelentős nagyságú a kintlevőség és ezt csak hitellel tudják feloldani, aminek viszont jelentős kamatköltsége van. Például az Uvaterv-nek 250 milliós kintlevősége volt, amit csak 200 milliós kronologikus átlagú hitellel tudott feloldani, aminek viszont 25 miiló a kamat költsége, ha erre nem kényszerül, akkor a várható 120 milliós nyeresége 145 millióra növekedne. A vállalat sikeres üzleti megoldással el tudta adni a kintlevőségét, igy a továbbiakban a kötség már nem terheli. A vállalatok jelentős része 1987-ben kisebb-nagyobb szerkezeti korszerűsítést hajtott végre, általában az áttételek számának csökkentése a gazdaságtalan tevékenységek megszüntetése, a vezetői szintek számának csökkentése érdekében. Ezek az intézkedések is hozzájárultak a kedvező eredményekhez. Az 1987- ovi gazdálkodást több gazdálkodótól független tényező negatívan befolyásolta. Ezek közül legjelentősebb a következők voltak: l. - 34 . —-1
