Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.10.a/9)

1988-01-13

— rá--------------------------------------------yi—II— BP I — ppi IH|| * rá- !« — - 'to rmmmmamKrn, mmmmm ■ ^ ^ísívjsmti.-jsss3ssL>- vSaBZXZZ&fe::- ■ -rarrwr-w-'--'' ■ —w* • ■I - 8 -A törekvés általában az, hogy a plafon" megszünteté­se miatt megkezdődhet a keresetszerkezet egyszerűsíté­se, s ezzel több elem az alapbérbe kerülhet. A kereset­­elemek teljesítménytől függő részeinek /teljesítménybér, prémium stb./ bruttósítása csak folyamatában hajtható végre, akkor, amikor a teljesítmény már létrejött. A szolgáltató vállalatok a dolgozók keresetét elemen­ként fogják bruttósítani. Több vállalat a keresetelemek bonyolult szövevényéből alapbéresítéssel szándékozik egyszerűbb kereseti viszonyokat kialakítani. Az alkal­mazandó munkadijazási szabályokat az alapbéresítéssel módosítják, az ösztönzők terhére. Ezeknél a vállalatok­nál különös gondot okoz az alacsony keresetű dolgozók uj nyugdi j j.áru^ékJí^vetkjezménYe) bérköltségnövelő hatá­sának^" dolgozók bizonytalanságban élnek, félve az uj besorolásuktól, majd az áremelkedésektől. A várható robbanástól jogosnak látszó félelem a párt- és gazdaságig vezetők körében. A hús,-baromfi,- és hütőiparban, de a gabona iparban is a keresetek bruttósítása olyan mértékű bérköltségnove­­kedéssel jár, hogy a vállalatok jövedelmezőségi helyzete megrendül. A Belvárosi Közért Vállalat változatlanul azt az alap­elvet kívánja érvényesíteni,hogy a dolgozók keresete az alapbér mellett függjön a teljesítménytől, csoportosan és egyénileg is. 1=---------^--------- i

Next

/
Thumbnails
Contents