Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.10.a/9)
1984-03-20
a deviza kinnlevőségek behajtása, a rubelelszámolású államközi szerződések teljesítése, az ármunka javitása, a haszonüzleti tevékenység aktivizálása, stb. Ezek a célok az egyes vállalatoknál - tevékenységük eltérő jellegéből következően - más-más súllyal szerepelnek. Ugyanakkor megállapítható, hogy e gazdaságpolitikai célokra a ^ vállalati érdekeltséget meghatározó szabályozó rendszer csak részben, és nem a kellő erővel ösztönöz, sőt időről-időre uj ellentmondások keletkeznek a gazdaságpolitikai célok és a szabályozók által közvetített érdekeltség között. A vállalati jövedelmezőség és a vállalattal szemben támasztott követelmények a gyakorlatban is ütköznek egymással /PL a tőkés import-megtakaritások a bevételek rovására érhetők el, a tőkés export nagyobb költségei és kockázatai csak részben térülnek meg a vállalatok számára/. Tapasztalat hogy a vállalatok gazdasági és pártvezetőit ezekben az érdekütközésekben elsősorban a népgazdasági célok és elvárások orientálják, s csak ennek alárendelve működik a jövedelmezőség növelésére irányuló szándék. Mutatják ezt a külkereskedelmi vállalatok 1982. évi eredményei is, mikor a vállalatok jövedelmezőségük romlása árán is törekedtek a tőkés export fokozására, az import csökkentérésóre. A vállalatok belső érdekeltségi rendszere rendkivül sokszinü, változatos. Általánosan jellemző, hogy a vállalati érdekeltség a tárgyévben képződő forrásokhoz kapcsolódik, ez az egyik fő oka annak, hogy csak későn hoznak konkrét döntéseket a személyi Irt----Y----- | r n- 15 -
