Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.10.a/9)

1982

r n- 4 -vállalatoknál sok hasonlóságot mutatnak, miután a társasági tipusu együttműködés főbb elemeit, különösen ha a társaság külkereskedelmi forgalmát elszámoló iroda intézi, a különböző rende■* letek többé-kevésbé meghatározzák.

A megalakult társaságokat a következők jellemzik:

A társaság üzlet-, ár-, és piacpolitikáját az iroda előterjesztése alapján a társaság tagvállalatainak vezetőiből álló Igazgató Tanács fogadja el, továbbá dönt a személyi kérdésekben is.

Látható tehát, hogy az adott termékcsoportra kialakítandó üzletpolitika fontos kérdéseiben a társaságban résztvevő iparvállalatok vezetői döntési jogosultságot kaptak.

A külkereskedelmi vállalatok döntő többsége úgy fogalmaz, hogy a társasági kapcsolatok és az irodák működése előrelépést jelent a termelők és külkereskedelem kapcsolatában.

Az eddigi tapasztalatok - melyet a legtöbb esetben a termelőkkel közösen értékeltek - kedvezőek.

A leglényegesebb előrelépést a társasági forma az információ áramlás felgyorsulásában, valamint abban hozta, hogy az adott /

termékkörrel foglalkozó külkereskedők érdekeltsége a termelő érdekeltségéhez kötődik. Természetesen ezek a szervezeti formák sem tudták feloldani a népgazdasági szabályozókból adódó ellentmondásokat és azt a kérdést, hogy a külkereskedelem, ha a teljes, exporton, vagy importon realizálható bevételét kockáztatja is, de ez az összeg az áru értékének csak marginális százaléka /0,3 - 5 %/, így az áru forgalmi kockázatának döntő többségét a termelő viseli. /Ez tulajdonképpen nem szervezeti kérdés, de a jól működő társaságoknál is időnként gond/.

X

A társaság az exportfeladatok ellátásán túl gyakran az érintett vállalat importját is koordinálja.

I 3

i atoMMÉtMHÉi. — .__*_^______________________