Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.10.a/9)
1981
r ni 4 4./ Pénzpolltlkal-hltelpolltlkal ös3zefüggésen Az első három pontban elmondottak számos konzekvenciát Jelentenek a szabályzó rendszer egészében. Abból a véleményem szerinti két legalapvetőbbet emelem ki: a bér é3 Jövedelem szabályozást, valamint / e pontban/ a pénzpo11 tTkát) NvlIvánvalóan,ha a "három piac közös nevezőre hozása népgazdaságunkban teljes mértékben nem oldható meg, akkor a hitel és pénzpolitikának különbözőnek kell lennie a relációktól függően. De egy korábbi pontra visszatérve: úgy vélem, hogy vannak területek,ahol Jobban a teljes vállalati eredményre, pénzügyi helyzetre bízható például a külkereskedelmi import, amig más területeken /pl. nyersanyag beszerzés/ azok pénzügyi biztonsága a teljes vállalati pénzügyi helyzettől nem lehet függő. /A kérdést a vállalat típusok javasolt megosztása részben megoldja./ I A pénz- és hitelpolitika egyes kérdéseinek kifejtését mellőzve csak / egy» témánk szerint érdemleges megállapítás: a pénz- és hltelpolt-I tlka véleményem szerint a közgazdasági szabályzó és irányító rend-I szer eszköze é3 nem magáért való önálló "gazdasági és hatalmi" * tényező. ^dvede*em~ bérpolitika, rendszer néhány kérdése j Az eddig elmondottakkal összefüggésben a különböző Irányítás tipu-/ sok különböző érdekeltségi és bérrendszereket kívánnak meg. Itt nefncsaíT a bértömeg. Ül. '31 TSTJeSTlriéh/ muEatonoá kotobt berszinvonall rendszer alkalmazásának kérdéséről van szó: bizonyos körben /bár 4 gondolat konzervatívnak tűnhet/ a központi bérszabályozás előtérbe] kerülésére Í3 szükség lehet. így nyilvánvalóan az alapvető nyers- 1 anyag ellátást biztositó vállalatok bérszabályozásában a nyereség-1 elv szerepe kisebb. Magam el tudok képzelni e területeKen egy vegyes szabályozást. A példa kedvéért: pl. 2/3-ad részben központi bér- I szabályozás és 1/3-ad részben erre az alapra rárakodó nyereséggel \ párhuzamos bérszabályozás. \ 6./ Párhuzamos profilú vállalatok. Néhány gondolat a versenyről Az elmúlt időszakban mind a belső piacon /belkereskedelemben, Iparban/ mind az előbbinél lényegesen kisebb mértékben, de a külkereskedelemben 13 előtérbe kerültek a párhuzamos profilok kérdései; törekvés látszik az egymással VSFSenyzo vállalatok létrehozására. Alapjában e törekvés minden bizonnyal pozitív eredményeket vetit elő, véleményem szerint azonban önmagában még nem vezet egy tágabban értelmezett monopol helyzet megszüntetéséhez, 111. fennmarad a veszélye a monopol helyzet visszatérésének egy uj módosult formában. Amikor ugyanis a kínálat nem éri el a keresletet és egyértelműen eladók piaca uralkodik, a meglévő eladási monopol helyzet tagolása /több részre osztása/ csak rövidtávon hoz létre versenyt, de az eladói monopólium végül helyre áll. Attól, hogy egy- vagy két nagy monopol vállalat helvett 10-15 vállalat kerj'i 1 é t.rphn? íar.i. a helyzet hosszabbtávon nem változik: a kezdeti versenyzés után nem az ‘ önköltség csökkentés, a magasabb színvonalú szolgáltatások válnak a vállalat mozgatójává, hanem az áremelés, vagy adott árszínvonal mellett visszafogott szintű szó Igái tatás. /Egy példa: a magánszektor szolgáltatásai Is csak ott Jobbak, ahol tényleges versenyhelyzet alakul ki, azaz összességében is, a teljes piacot tekintve vevő piac Jelleg van. E feLtetel hiányában a magánszektor szolgáltatásai színvonalukban - Jóllehet ezzel ellentétes dogma alakult ki - alacsonyabbak lehetnek, sőt gyakorlatlLag alacsonyabbak, mint az akár monopol helyzetben lévő állami szektoré./ !. -------------------------------------------------------------------------------3---------------------------------------------------------------------tó
