Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.10.a/9)
1981
r n de kezdetiek és nem alapvetőek. Több vélemény azonban arra utalt, hogy a fő feladat teljesítése, a külgazdasági egyensulyjavitás nehézségét, összetettségét igazában véve még nem értették meg. /"a vállalatok már megtanulták a világpiaci arakhoz való alkalmazkodást", "indokolt-e a tőkés devizák árfolyaménak gyakori változtatása?", "az ország eladósodásának sok előnye van, hozzájárul a termelőeszközök bővítéséhez", "a tőkés kölcsönök szükségessége vitatott" stb./ Egyoldalú, visszatérően leegyszerűsítő nézet az, amely a külgazdasági egyensúlyjavítást a továbbiakban is a mezőgazdasági- élelmiszeripari blokk teljesítményétől tekinti függőnek. A részvevők többsége nem termelő szervezetnél dolgozik és ennek tudható be az, hogy a termékszerkezet váltása, a háttéripar fejlesztése, a termelés hatékonyabbá tétele stb. kérdések a fontosságukhoz mérten kisebb ér deklődést keltettek. A részvevők saját tapasztalataik es információik alapján viszont a munkafegyelem erositesenek szükségességét az irányelvekhez képest jobban hangsúlyozták. A szállító vállalatok szemináriumi foglalkozásai szerint a munkafegyelem gyengülésének oka náluk az egyenlősdi irányba ható bérezés, a differenciált bérezést ugyanis az alsó bérkategóriák javára előirt béremelés lényegében lehetetlenné teszi. Szenvedélyes viták folytak - több esetben személyesen is érintve - az iparirányitás szervezeti /minisztériumi, tröszti, nagyvállalati/ intézkedéseinek a szükségességéről, a végrehajtásuk módjáról. Az iparirányítás szervezeti és hatásköri megváltozása kihat a kereskedelmi szervezetek ipari kapcsolataira, uj munkamódszerek kialakítását igényli az ott dolgozóktól is. — ^------------------"ft ti
