Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.10.a/9)

1974

Egyetlen vizsgált területen sem tapasztaltuk, hogy a helyi vállalati érdeket a népgazdasági érdek elé helyezték volna és ezekben a kritikus kérdésekben még akkor háttérbe szorították a helyi érdekeket, amikor ez a dolgozók jövedelmi helyzetét hátrányosan befolyásolta. Ilyen érdek-összeütközés még vállalaton belül is előfordul, például az OKGT-nél, ahol a fűtőolaj és a földgáz értékesítő szektor között bizonyos rivalizáció alakult ki, amit sikerült megfelelően levezetni.

Ugyanakkor rá kell mutatni arra, hogy egyes központi döntések, például a tej-ár emelése, a szénbányászat visszafejlesztése időnként nehéz helyzetbe hozta a pártszervezeteket. Ugyan kiálltak e határozatok végrehajtása érdekében, hogy mozgósítsák a dolgozókat, de nem voltak meggyőződve arról, hogy kellő körültekintéssel és az összes kihatás mérlegelésével születtek a döntések. Nem volt könnyű feladat megvédeni a központi döntések rövid időn belül végrehajtott korrekcióit. A vizsgálat során az EMSZ pártszervezete figyelmet érdemlő jelzéseket adott a szénbányászat irányításával és szabályozásával kapcsolatban. Rámu-^ tattak arra, hogy a jelenlegi helyzet súlyos konfliktusok magját rejti magában, ezért javasoljuk ennek a kérdésnek megfelelő szinten való külön vizsgálatát.

A trösztöknél, illetve nagyvállalatnál működő központi pártszervek működési területe az üvegipari Müvektől eltekintve - melynek koordinációs joga van - a többi vállalatnál nem esik egybe a vállalat gazdasági tevékenységével. A koordinációs jog megvonása ezeknél a vállalatoknál neheziti az egységes gazdaságpolitikai irányvonal kialakítását a szervezeten belül. Ezt különböző áthidaló megoldásokkal próbálják pótolni, koordinációs értekezleteket, információs tanácskozásokat, kibővített igazgatói értekezleteket szerveznek, vagy személyi kapcsolatok utján igyekeznek az információ áramlást biztosítani. Rá kell azonban mutatni arra, hogy e területileg szétszórtan működő vállalatok pártszervezeti életében az információ áramlás nincs megfelelően biztosítva és ez nehézségeket okoz abban, hogy az aktuális gazdasági feladatok végrehajtását a kommunisták minden tekintetben egységesen értelmezzék. Szükségesnek látszik tovább vizsgálni, hogy a területi elv fenntartása mellett milyen módszerekkel lehet a helyi gazdasági és politikai kérdésekben e vállalatoknál jobb hatásfokkal biztosítani a kommunisták akaratának és cselekvésének egységét.

A vállalati gazdaságpolitika formálásában a pártszervezetek lehetőségükhöz képest különböző mértékben vesznek részt. E tekintetben a legjelentősebb hatás a kommunista vezetők működésén keresztül érvényesül, akik szükségszerűen kezdeményező szerepet töltenek be. A pártvezetősége-k aktiv szerepet játszanak a vállalati politika kialakításában, ennek mértéke azonban a vezetőségi tagok felkészültségétől függően változó. A párttitkárok mindenütt részt vesznek a vezető testületek munkájában /vezérigazgatói értekezlet, igazgatói tanács, főosztályvezetői értekezlet stb./, a pártvezetőségek testületileg megvitatják a fontosabb kérdéseket, a párttagság szélesebb körének szerepe azonban jóval kisebb. A taggyűléseken, pártcsoportértekezleteken, szemináriumokon rendszeresen napirendre tűznek különféle gazda-Pf

l: — i w „ ^ m l|r — ^ ^ ’ —